Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
2312 Az ellenérték fejében felajánlott termőföld visszautasítandó akkor is, ha a kért ellenérték a helyi önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítványban meghatároz ott összeget meghaladja. A nemzeti földalap közhasznú társaság vagyonnyilvántartást vezet a vagyongazdálkodási körébe tartozó földrészletekről, de nyilvántartja a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, természetvédelmi célú vagyonkezelésre szoruló földrészle teket is, továbbá közzéteszi az értékesítésre vagy haszonbérbe adásra szánt földrészletek jegyzékét. A hatékony mezőgazdasági művelésre kevéssé alkalmas, három hektárnál kisebb területű földrészletek összevonására tervet kell készítenie. A javaslat szerint a nemzeti földalap rendeltetése a termőföld lehető legrövidebb időn belüli hasznosítása, amely eladással, illetve haszonbérbe adással történhet. A termőföld eladása az elővásárlásra jogosultak érdekében elsősorban az ő részvételükkel megtartott versenytár gyaláson történik. Ha ez eredménytelen, a termőföldet nyilvános árverésen kell értékesíteni. E szabályok alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor vonalas infrastrukturális létesítmények megvalósítása céljából történik a termőföld eladása. Az előzőekhe z hasonlóan a haszonbérbe adásnál szintén érvényesülnie kell az előhaszonbérletre jogosultak jogának. Kivételt tesz azonban a javaslat e szabály alól, amikor a haszonbérbe adás valamely állami feladat ellátása vagy közhasznú cél megvalósítása érdekében tö rténik. A versenytárgyalás, az árverés, valamint a haszonbérbe adásra vonatkozó pályázati felhívás részletes szabályait a miniszter által jóváhagyott szabályzat határozza meg, a javaslat csak a legalapvetőbb előírásokat fogalmazza meg. A záró rendelkezések rögzítik azokat a határidőket, amelyek a különböző szabályzatok kiadására vonatkoznak. Ezek közül kiemelem, hogy a javaslat szerint a nemzeti földalap közhasznú társaság alapító okiratát a törvény hatálybalépésével egyidejűleg adja ki a miniszter. A javas lat felhatalmazza a kormányt a vagyonnyilvántartás, vagyonkezelés és hasznosítás részletes szabályainak rendeletben történő kiadására. A javaslat hatályba léptető rendelkezést tartalmaz, és a rendelkezéseit összhangba hozza az egyéb jogszabályokkal, minden ekelőtt az államháztartási törvénnyel, amire a nemzeti földalapnak a kincstári vagyonon belüli elkülönítése miatt van szükség. Tisztelt Ház! A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szükségességét az alábbiakkal kíváno m alátámasztani. A földreform eddigi elmaradásának következménye az volt, hogy elenyésző élettérre szorult a családi gazdaság. A korábbi kormányzati politikának még csak napirendjére sem került - forráshiányra való hivatkozással - a főfoglalkozású mezőgazd asági dolgozók foglalkoztatása. A földprivatizáció, amely lényegében befejezettnek tekinthető, eltérő gazdaságitársadalmi helyzetű és teljesítőképességű, erősen megosztott népességcsoportokat juttatott földtulajdonhoz. A fő választóvonal a mezőgazdaságban dolgozó, másfelől az azon kívüli földtulajdonosok között húzódik. Az utóbbi tulajdonosok nem rendelkeznek termelési tényezőkkel, a földet termelőeszközként nem képesek hasznosítani, ezért csupán a haszonbérlettel elérhető jövedelemszerzésre, illetőleg tel ekspekulációra törekednek. A termőföld a szűkös közgazdasági javakhoz tartozik, így a földpiac nem biztosíthatja a társadalom valamennyi tagjának feltétel nélküli és korlátlan mértékű földtulajdonszerzését, továbbá a tulajdonosi autonómiát követő független földhasznosítást. A közérdek különböző biztosítékokat követel arra nézve, hogy a földhasználó a szűkösen rendelkezésre álló termelőeszközt hatékonyan, a saját érdekein túlmutató közcélokkal egyeztetve működtesse. A termőföld sajátos termelőeszköz jellege miatt az élelmiszertermelő szerepét mint alapvető funkcióját csak úgy teljesítheti, ha az állam a földtulajdonszerzést és a földhasználatot alárendeli a közérdeknek. A természetföldrajzi adottságaink és az azokra épülő földbirtokszerkezet csak akkor haszn osulhat a közösség javára, ha a birtokpolitika a földtulajdon és a földhasználat intézményeit egyaránt a hazai
