Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 7 (237. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti földalapról szóló törvényjavaslat; a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ál... - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
2313 agrárnépesség és egyben a fenntartható fejlődés szolgálatába állítja. Az ésszerű földhasznosítás szempontjain túl az állami beavatkozásnak így az a célja is meghatározó, hogy elsődlegesen saját agrártermelőinek a földszükségleteit elégítse ki, továbbá megszilárdítsa a családi munkaerőn alapuló magángazdálkodást, mindezt úgy, hogy a szabályozás ne legyen ellentétes a piac szabadságával, és diszkrimi natív módon ne szűkítsék le a potenciális földtulajdonosok körét. Az agráringatlanok tulajdonára és egyéb jogcímeken történő használati viszonyaira alapjaiban a polgári jogi szabályozás az irányadó. A hazai földjog önvédelmi eszköztárának kialakítása érdek ében szükséges a földtulajdoni viszonyok állami beavatkozással történő alakítása. A polgári jogi elemeknek ötvöződniük kell bizonyos speciális normákkal, amelyek egy jelentős része a tulajdon és a használati jog mértéke, valamint a jogosult kiválasztása te rén bizonyos megkötéseket tartalmaz. (8.20) A termőföldtulajdon szerzését korlátozó rendelkezések kijátszására irányuló szerződések felszámolásának, valamint a semmis szerződések megállapításának hatékonyabb megvalósítása érdekében szükségesnek mutatkozott a termőföldről szóló törvény újraszabályozása. Ebből a helyzetből kiindulva a termőföldről szóló törvény módosítása a jelzett problémák megoldásának eszközeként szolgál. Az ingatlannyilvántartással összhangban a termőföld fogalmi meghatározása pontosítás ra, illetve kiegészítésre került, a gyep helyett legelő, rét, továbbá a fásított terület művelési ágakkal. A tanya fogalmát a jelenlegi törvényi szabályozás tágan határozza meg, így nemcsak a lakó- és gazdasági épület együttese, hanem esetleg csupán a gazd asági épület a hozzá tartozó földdel is tanyának minősülhet. A tanya fogalma meghatározásának a tulajdonszerzés szempontjából kiemelkedő jelentősége van, így a tanya kizárólag a lakó- és gazdasági épület, épületcsoport komplexumaként fogható fel. Ezért a t örvényjavaslat a tanya fogalmánál a lakó- és gazdasági épület együttes meglétét határozza meg egyéb feltételek mellett. Az erdőbirtokossági társulatok eddig kivételt jelentettek a jogi személy földtulajdonszerzésének tilalma alól, amely gyakran a szerzési tilalom kijátszásához vezetett. A módosítási javaslat megszünteti az erdőbirtokossági társulat privilegizált helyzetét. Meg kívánom jegyezni, hogy eredetileg sem volt indokolt az erdőbirtokossági társulat tulajdonszerzésének lehetővé tétele, hiszen a többi kivételezett jogi személy számára a törvény közfeladataikra tekintettel tette lehetővé a tulajdonszerzést, azonban az erdőbirtokossági társulat kifejezetten magáncélú jogi személy. Tekintettel arra, hogy a földhivatali eljárásban széles körű bizonyítás fe lvételére nincs lehetőség, a földhivatal elsősorban az iratok alapján dönt, így alapvető szabály, hogy az ingatlannyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége miatt a kérelem elutasítására a földhivatal által csak akkor kerülhet sor, ha az okirat nyilvánvalóan érvénytelen. A jelenlegi nyilvántartás alapján azonban teljeskörűen nem követhető nyomon, hogy a szerző fél által megszerzett termőföld területnagysága a törvényi korlátot meghaladjae, í gy a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben nyilatkozattételi kötelezettség terhelné a szerződő felet arra vonatkozóan, hogy a tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátokba. A földhivatal a nyilatkozat valóságtartalmát ellenőrizheti, ami a törvény von atkozó rendelkezéseiből következik. A törvénybe ütköző szerződés vagy szerződési kikötés esetén az egész szerződés a törvény erejénél fogva érvénytelenné válik. A működő földpiac minimális feltételei közé tartozik a tulajdonjog gyakorlásának, a tulajdonnal való rendelkezésnek minimális korlátozása a közérdekkel összhangban, valamint a jogügyletek átláthatóságának megteremtése. A családi gazdálkodás zavartalanságának, akadálytalanságának biztosítása, valamint a helyben lakó agrártermelők földszükségleteinek kielégítése, továbbá az egészséges birtokszerkezetek kialakításának elősegítése érdekében a termőföldet érintő elővásárlási, előhaszonbérleti jog módosítása szükséges.
