Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Mentelmi ügyek: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke, a kisebbségi vélemény ismertetője:
2267 ügyekben szinte kivétel nélkül mindig a mentelmi jog felfüggesztését javasolja, mivel ez szolgálja az Országgyűlés tekintélyének megóvását, és az érintett képviselő érdeke is egyértelműen azt kívánja, hogy a gyanú megalapozottsága avagy alaptalansága az erre hivatott igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás során kiderüljön. A bizottság hat tagja osz totta ezt az álláspontot, hárman nem értettek egyet vele, míg két tartózkodó szavazat volt. Tehát a többségi álláspont szerint, az előzőek alapján a bizottság azt javasolja, hogy dr. Faragó Péter országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben az Or szággyűlés függessze fel. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésre megadom a szót Géczi József Alajosnak, a bizottság alelnökének. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS , a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke, a kisebbségi vélemény ismertetője : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Némileg zavarban kezdem ezt a felszólalásomat. Ezt talán az magyarázza, hogy azért a Rákosirendszer óta országgyűlési képviselőket nem tartóztattak le ebben az országban. (Derültség.) És amit itt az imént önök műveltek, erről az a véleményem - és gondolom, nem vagyok vele egyedül , hogy (Dr. Répássy Róbert: A tárgyra!) a jogállamnak a gyanú alá vont személyek esetében is érvényesülnie ke ll. (Nagy zaj. - Az elnök csenget.) Az iménti ügyre rátérve, ebben a három ciklusban, amit a szabad Magyarországon töltöttünk, mindegyik mentelmi bizottság elnöke elmondta azt - Oláh Sándor is, jómagam is az előző ciklusban, és Isépy Tamás úr is mondogatta elég sűrűn , hogy a mentelmi bizottság nem bíróság, nem vizsgálóbizottság, aminek nem lehet feladata, hogy az alapos gyanút vizsgálja, és az sem lehet feladata, hogy a bűnösséget megítélje. Az viszont feladata, mert a választók erre hatalmazták föl, hogy csak akkor döntsön, ha politikai felelősségének, a választók által ráruházott felelősségének megfelelően, lelkiismeretesen tud dönteni. Itt egy kicsiny kis ügyről van szó az előbbihez képest, egy 60 fős egyesületnél a számviteli törvénynek a vétség kategó riájába tartozó megsértéséről. Azonban itt is az a helyzet, mint az előzőben, hogy a bizottság abba a helyzetbe került - és valószínűleg nem véletlen, hogy egy bizottsági ülésen két alkalommal is , hogy úgy ítélte meg, az elébe került ügyészi irat nem ele gendő arra, hogy nyugodt lelkiismerettel döntsön. Ezért megkértük volna a legfőbb ügyész urat - nem akartuk őt odahívni a bizottsághoz, hiszen ilyen kis üggyel nem akartuk őt fárasztani , hogy egészítse ki ezt a beadványát, ezt az átiratát néhány ré szlettel, amely például megmagyarázta volna, hogy mi is ez. Mert amit ő átírt, abból az sem derült ki, hogy ez micsoda, foroge vagy tolják. Az derült ki belőle, hogy voltak benne minősítések, és a végén volt benne egy viszonylag kis súlyú gyanúsítás. (21. 30) Az előző ciklusban többször is előfordult, hogy levelet írtunk a legfőbb ügyész úrnak, Györgyi Kálmán volt akkor a legfőbb ügyész, amikor megkértük, éppen egyszer például Haller Zoltán esetében is, hogy egészítse ki ezt az indítványt, mert ez nem elege ndő arra, hogy a lelkiismeretünk teljes nyugalmával tudjunk ajánlást tenni. Hasonlóképpen előfordult az előző ciklusban az is, hogy a bíróságot kértük meg, talán közölné azt is, hogy miről van szó, amikor valakinek becsületsértés, rágalmazás ügyében a ment elmi jogát fel akarja függesztetni. És mindegyik esetben az volt a gyakorlat, hogy mind a bíróság, mind az ügyészség megküldte az általunk megkért iratokat, kiegészítő tájékoztatást. Ez a kicsiny kis vágyunk volt nekünk ebben a paritásos bizottságban, ami már régen nem paritásos, mert a MIÉPes képviselővel ez a bizottság is többségi bizottságként működik az elmúlt három és fél évben. Ezt az
