Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez - "Hogyan válhatnának nemzeti kulturális örökségünk részévé a patinás, fél évszázados, évszázados múltra visszatekintő irodalmi, kulturális, történelmi, pedagógiai vagy ismeretterjesztő ... - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Áder János): - VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára:
201 Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti ku lturális örökség miniszteréhez: "Hogyan válhatnának nemzeti kulturális örökségünk részévé a patinás, fél évszázados, évszázados múltra visszatekintő irodalmi, kulturális, történelmi, pedagógiai vagy ismeretterjesztő folyóiratok?" címmel. Lezsák Sándor képv iselő urat illeti a szó. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tárcaközi vagy más tárcát is érintő problémára, de a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának munkájához leginkább közel álló gondra hívom fe l ezúton interpellációs kérdéssel az államtitkár úr figyelmét. Konkrét formájában ez a probléma már korábban is felvetődött, például az év elején, amikor a Kortárs című irodalmi és kritikai folyóirat anyagi gondjainak enyhítése érdekében kértem a tárca seg ítségét. A folyóirat ezt a kért támogatást megkapta; ezúton is megköszönöm az államtitkár úr határozott és gyors intézkedését. Ugyanakkor az ilyen pozitív döntések esetében is felrémlik a bizonytalan jövő, az, hogy mi lesz a következő esztendőben vagy két év múlva. A rendszerváltást követően sok jó nevű, több évtizednyi évfolyamra visszatekintő folyóirat megjelentetéséről mondott le az állam vagy mondtak le az újonnan megalakult önkormányzatok. Ideigóráig a csordogáló állami vagy önkormányzati támogatásokb ól, alapítványi segítségből vagy a munkatársak odaadó, ingyenes munkájából még megjelentek, majd egyre több szűnt meg közülük. Vajon vane reális esély arra, hogy például a Matematikatanítás című szaklap vagy az ősszel az indítása 50. évfordulóját ünneplő Új Pedagógiai Szemle, amely korábban Pedagógiai Szemle néven jelent meg, el tudja magát piaci alapon tartani? Nyilván erre esélye nincsen, vagy csak nagyon kevés esély van erre. Ezeknek a tudományos és művészeti műhelyeknek pótolhatatlan a szerepük, bármel yik megszűnése kulturális vagy tudományos örökségünket szegényíti. Fenntartói nem ragaszkodnak szellemi tulajdonukhoz, többségük csak a szakma iránti elhivatottságból vállalta a lapszerkesztés munkáját. A mai támogatás mértéke rendszertelen és bizonytalan, szinte egyik nagy múltú folyóirat sem tud fél évnél nagyobb időtávra előre tervezni, pedig ez például az úgynevezett tematikus számok kiadásának az egyik alapfeltétele volna. (15.50) Kérdezem államtitká r urat, hogy vajon vane valamilyen távlatos elképzelésük, stratégia kulturális és tudományos örökségünk folyóiratokban megtestesülő részének megőrzése érdekében. Érdeklődéssel várom államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Várhegyi Attila államtitkár úr válaszol. VÁRHEGYI ATTILA , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar művésze ti és tudományos élet mindmáig meghatározó eleme a majd' három évszázadra visszatekintő folyóirathagyomány. Ugyanakkor a képviselő úr kérdésében felvetett, névvel szereplő lapok, úgymint az Új Pedagógiai Szemle vagy a Matematikai Lapok más intézmények kom petenciájába is tartoznak, és ebbe - e lapok értékeit egy pillanatig sem vitatva - nem tisztünk beleavatkozni. A magyar tudományosság műhelyein belül a tudományos ismeretterjesztés területén nagyon kedvező visszajelzést kaptunk egy februári konferencián az Élet és Tudomány főszerkesztőjétől, Herczeg János úrtól, aki szerint számos új forma, kapcsolat, technikai lehetőség van, amelyet lapja és a hozzá hasonló műhelyek kihasználhatnak, úgymint digitalizálás, archiválás, lapcsere, szakfordító generációk felnev elése s a többi. A képviselő ide vonja - noha teljesen más szerkezetet mutat - a magyar tudományos társaságok által megjelentetett periodikák körét. Ezek története száz évnél is régebbre nyúlik vissza, s a mai folytonosságot jelentő tudományos társaságok e gyik fő célja e lapok működtetése. Így maradt fenn a Magyar Nyelvőrtől kezdve a Földtani Szemléig számos fontos lap. Az akadémiai kutatóintézetek
