Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 19 (234. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HERÉNYI KÁROLY (MDF): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÁNKI ERIK (Fidesz):
1980 akkor a tisztelt Országgyűlésben legyen annyi józanság és megfontolás, hogy ezt az indítványt nem támogatja. Én nagyon óvnám magunkat attól, hogy erre az útra lépjünk. Köszönöm szépen, elnök úr, a türelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Herényi Károly úr, az MDF képviselője. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg furcsa helyzet, hogy nekem fent kell ülnöm, de azt g ondoltam, hogy lejövök, és én is bekapcsolódom röviden ebbe a vitába. (15.50) Az előbb Vojnik Mária képviselő asszony és Kökény képviselő úr is azt mondta, hogy kellően elő volt készítve a dolog '97ben, '98ban, hatástanulmányok készültek. De én azt szere tném kérdezni, hogy tudomásuk szerint az a több mint 400 ezer 40 éven felüli, a mostani szolgáltatás lehetőségeit választó állampolgár tudjae, hogy jelen pillanatban körülbelül 6 százalékkal kevesebb nyugdíjat kapna a vegyes rendszerben való részvétel mel lett, mint amit kapna, ha maradt volna az államiban. Ez egy elég egyszerűen követhető dolog, ugyanis elég rosszul gazdálkodnak a magánkasszák, a magánpénztárak. A működés első két esztendejében még pozitív volt a mérlegük, de a 2000. esztendőben már negatí v volt a reálhozam, és ebben az esztendőben sem fog ez jobban kinézni. Úgyhogy azt gondolom, itt alapvetően azzal van a baj, hogy a magánkasszák nagyon rossz befektetési döntéseket hoznak. Ha megnézik a portfóliót, akkor ebben igen magas a részvények arány a... (Keller László: A kormány!) Én a magánnyugdíjpénztárakról beszélek, egyelőre (Keller László: Rossz gazdasági környezet! - Tállai András: Magas a működési költség!) - igen rossz döntéseket hoznak. Ennek a módosító javaslatnak semmi olyan szándéka nincs , és ezt a nyugdíjpénztárak is elismerik, hogy ezzel az ő működésük ellehetetlenülne. Nem lehetetlenül el, csak az állampolgárok kapnak egy újbóli választási lehetőséget, hogy döntsék el kéthárom év működésére visszatekintve, hogy most melyik rendszert vá lasztják, mert a mi számunkra egyáltalán nem meggyőző az eddigi működés, és egyáltalán nem biztos, hogy akik így döntöttek, azok jól döntöttek, és ezt a döntést a későbbiekben nem fogják vagy nem kívánják megváltoztatni. Ennek a lehetőségét teremtettük meg . Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Bánki Erik úr, a Fidesz képviselője. BÁNKI ERIK (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kökény képviselő úr hosszan tartó érvelésében nagyon fo ntos említést tett arra vonatkozóan, miszerint azok a polgárok, akik beléptek a magánnyugdíjpénztárakba, azok előtt ismert volt ezeknek a nyugdíjpénztáraknak a működési rendje, és ismert volt számukra az a feltételrendszer, ami szerint majd a nyugdíjukat i génybe vehetik. Megmondom önnek őszintén, egy rögtönzött közvéleménykutatást tartottam az ismeretségi körömben. Én magam nem léptem át egyik magányugdíjpénztárba sem. (Bauer Tamás: Elég baj!) Most igazolódik számomra, hogy kellően megalapozott döntést hoz tam akkor. A megkérdezettek köre, tekintettel arra, hogy a társadalom nem minden rétegét reprezentálják, de a nagy részük, 7080 százalékuk nem tudta azt, hogy pontosan mit várhat ettől a rendszertől. Egyet tudott, amit akkor ígértek nekik, és amikor a köz véleményt teljesen megzavarták azzal, hogy a működő társadalombiztosítási rendszer nem garantálja azt, hogy ők a nyugdíjba vonuláskor tisztességes nyugdíjat kaphatnak, ellenben ezeknél a magánnyugdíjpénztáraknál jól nyomon követhető lesz az, hogy mennyi pé nzt fizettek be, azzal hogyan gazdálkodtak a pénztárak, és mit
