Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási miniszter, a napirendi pont előadója:
1674 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/4990. számon, a bizottságok ajánlásai t pedig T/4990/17. számokon kapták kézhez. Először megadom a szót Pálinkás József oktatási miniszter úrnak, a napirendi ajánlás szerinti 20 perces időkeretben. Öné a szó, miniszter úr. DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatá si miniszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A külföldi oklevelek és bizonyítványok elismeréséről szóló törvényjavaslat kapcsán arról szeretnék szólni az expozéban, hogy miért szükséges a törvényi s zintű szabályozás, és milyen jelentőséggel bír a törvény hazánk európai uniós csatlakozása küszöbén. Az európai régióban az integrációs folyamatok felgyorsulásával a határok jelentősége egyre csekélyebbé, formálisabbá válik. A gazdasági élet szereplői ma m ár gond nélkül alapíthatnak cégeket, leányvállalatokat az Unió bármely országában. A gazdaság ilyen mértékű mozgásához nagymértékben kötődik a szakképzett munkaerő szabad áramlásának lehetővé tétele, amelynek lényege abban ragadható meg, hogy egyik tagálla m sem akadályozza indokolatlanul a másik tagállamból érkező munkavállalók elhelyezkedését, munkavállalását. A személyek, vagyis a munkaerő szabad áramlása biztosításának elengedhetetlen feltétele, hogy a különböző végzettségeket és képzettségeket valamilye n egységes szabály szerint értékeljük. A szabályozásnak két funkciója van. Az egyik a már említett cél, hogy biztosítsák a személyeknek az uniós alapjogként nyilvántartott szabad mozgást, a másik pedig egy garanciális elv, amely a képesítések megszerzéséhe z vezető tanulmányok összehasonlításával, a szakmai gyakorlat figyelembevételével szabályozza a szakmák gyakorlásához szükséges minimális, minden tagállam számára irányadó követelményeket. A törvényjavaslat összhangban áll a felsőoktatásban megindult európ ai méretű integrációs folyamatokkal, amelyek célja, hogy összevethető és átjárható felsőoktatási rendszerek alakuljanak ki. Ennek alapjait a sorbonnei, majd a bolognai nyilatkozat fektette le. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat egységes elismerési rendsz ert alkotva ezt az európai szabályozást emeli a magyar jogrendbe. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Ház! Az oklevelek és bizonyítványok elismeréséről szóló törvény megalkotásának elsődleges oka hazánk Euró pai Unióhoz történő csatlakozása és az ebből származó jogharmonizációs kötelezettség. Az egységes törvény megalkotásának kötelezettségét a közösségi vívmányok átvételének nemzeti programja, továbbá az azt ütemező jogharmonizációs programról szóló kormányha tározat fogalmazta meg. A törvény megalkotását az is időszerűvé teszi, hogy az egyes iskolai végzettségek, szakképesítések és szakképzettségek elismerését eddig különböző jogszabályok rendezték. Az elismerést érintő jogszabályok szabályozási szintje egyrés zt változó volt, törvény, kormányrendelet és miniszteri rendelet egyaránt található közöttük. Másrészt: egyes jogszabályok - mint például a közoktatási és felsőoktatási törvény - egyegy átfogó szabályozási témakör sajátos részterületeként tartalmazzák az elismerésre vonatkozó rendelkezéseket, illetve a törvényi végrehajtási rendeletek formájában önállóan rendelkeztek az elismerés egyegy részterületéről. A beterjesztett törvényjavaslat egységes abban a tekintetben, hogy az elismerés szempontjából megpróbál ja lefedni a külföldön szerzett végzettségek teljes körét az alapfokú oktatástól a felsőfokú képzésig terjedően. A jogszabály horizontális értelemben is egységes, ugyanis az eddig hatályos szabályozás alapjaira építve pontosan meghatározza mind az Európai Unióban, mind pedig az Európai Unión kívüli országokban szerzett végzettségek, szakképesítések és szakképzettségek elismerésének szabályait is.
