Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HORN GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
1654 Hozzá vagyunk már szokva sajnálatos módon ahhoz, hogy az oktatási témák üres Házban zajlanak, ebben új elem, hogy most már éjszaka is. Itt a szünetben vagy a vita előtt néhányan arról beszéltünk, hogy talán be kellene vezetni - javasoljuk miniszter úrnak és a Fideszfrakciónak - az iskolákban is ezt a rendszert. (Révész Máriusz: Még nincs nyolc óra sem!) Még nincs nyolc óra sem, ez a véleménye képviselőtársamnak. Felhívnám a figyelmét, hogy még három törvény tervezete van előttünk, ha nincs nyolc óra sem, akkor azért én elmondanám ezzel a belekiabálással együtt i s, hogy el kellene azon gondolkodni, hogy esetleg az iskolákban is vezessük be a háromhetenkénti tanítást. Lehetne intenzíven reggel 9től éjfélig tanítani egy hétig, utána a gyerekek a játszótéren bizottsági munkával foglalkoznak, majd egyénileg intézik a továbbiakban a saját családjukban az ügyeket. Ez egy nagyon hatékony rendszer, igazi vitákat nagy nyilvánosság előtt, nagy érdeklődéssel nyilván így lehet lefolytatni. Javaslom megfontolásra a továbbiakban ezt a megoldást. Elképesztőnek és elfogadhatatlan nak tartom azt (Zaj, közbeszólások.) , hogy egy ilyen súlyú kérdésben, mint a felnőttképzés, amely emberek millióit érinti, tehát nem arról van szó, hogy egy lényegtelen, mellékes, mondjuk, a nemzetközi egyezményeket valamilyen módon rendbe hozó, parafáló k is törvényfecni van a parlament előtt, hanem arról van szó, hogy a magyar felnőtt lakosság, illetve az elkövetkezőkben majd felnőtté váló lakosság mindegyikét érintő jelentős kérdésben a nyilvánosság teljes kizárásával folytatjuk le ezt a vitát. Nyilván en nek megfelelő lesz - gondolom - a tömegtájékoztatásban is ennek a dolognak a fogadtatása. Egyszerűen azt gondolom, hogy akik ezt így komolyan hiszik - mert meggyőződésem szerint ezt senki nem gondolja komolyan, hogy ez egy tisztességes parlamenti vita, ami itt folyik... (Dr. Pálinkás József: Képviselő úr, én komolyan gondolom!) - nagyon örülök, hogy a miniszter úr komolyan gondolja (Dr. Pálinkás József: Azért ülök itt, azért hallgatjuk, mert nem a nyilvánosságnak szól, hanem a parlamentnek. - Az elnök cseng et.) , nagyon érdekes vitát folytatunk így egymás között. (19.40) Szeretném jelezni, hogy egy miniszternek kötelessége itt ülni. Tehát az, hogy itt ül, vagy az államtitkára, önmagában nem dicsőség, tehát ezt nem fogjuk föl fantasztikus eredménynek. Jelezni szeretném, hogy önmagában ez az állapot... (Tóth István: Nyugodjál már le!) Fantasztikus! Egyre jobb a helyzet! ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy tisztelettel hallgassák végig egymás véleményét! Kérem képviselő urat, hogy folytassa a felszólalását! HORN GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm, elnök asszony. Talán igazam van, azért ez a hatalmas indulat az óriási tömegek előtt, amelyek szemközt ülnek. Szeretném jelezni tehát, hogy mi a magunk részérő l nem tudjuk elfogadni ezt az eljárást, és komolytalannak ítéljük meg ezt az egész cirkuszt, ami ennek ügyében is folyik. Így lesz ez a következő témában is. Ennek megfelelően nem is tervezem azt, hogy hosszasan kifejtsem ennek a törvénytervezetnek... (Dr. Pálinkás József: Elnök asszony, a parlamentet minősítette a képviselő úr.) Miniszter úr, mit mondott az előbb képviselőtársam? "Nyugodjál már le!" Ezt a szóösszetételt - javaslom, hogy - a miniszterének is említse meg, mert úgy tűnik, hogy itt is problémá k vannak. (Révész Máriusz: Négy perce semmit nem mondtál! - Az elnök csenget.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Ismételten hadd figyelmeztessem önöket, hogy egymást tisztelettel hallgassák végig! A képviselő urat pedig kérem, hogy tér jen a tárgyra! HORN GÁBOR (SZDSZ) : Én ezt a tárgyhoz tartozónak tartom, elnök asszony. Azt gondolom, hogy az, hogy egy kormánykoalíció, egy kormányzat hogy viszonyul egyes kérdésekhez, egy abszolút a tárgyhoz tartozó kérdéskör. Egyébiránt az egész törvényt ervezet nagyjából ezen a szinten is van, tehát
