Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HORN GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
1655 helyénvaló, rendjén való az éjszakai tárgyalás. Azt gondolom, hogy ez a törvénytervezet semmilyen formában nem felel meg annak az alapvető elvárásnak, amivel egyébként - úgy tűnik - egyetértünk, hogy a felnőtt képzésben, finanszírozási rendszerrel egybekötve, átfogó törvényi szabályozásra lenne szükség. Ez a törvénytervezet, ami előttünk van, ennek semmilyen formában nem felel meg. Tehát szeretném jelezni, hogy a magunk részéről önmagában az általános vitára alk almatlannak ítéljük meg ezt a törvénytervezetet tartalmában, minden szempontból, egyébiránt eredményében is, hiszen nincsen valóságos eredménye, valóságos kimenete ennek a törvényi szabályozásnak. Jellemzőnek tartom a benyújtás időpontját is, hiszen nyilvá n mindenki tudja, hogy egy most benyújtott törvénytervezet, valamikor, három üléssel odébb majdan elfogadott törvény - addigra be is fejezzük a parlament nevű valamit itt, a Házban - már jelentős változtatásokat nem fog okozni a rendszerben, nem tud okozni a rendszerben. Ráadásul - hozzá szeretném tenni - miután 2002re önöknek már van költségvetése, ennek a törvénynek tehát semmiféle költségvetési többletforrása nem lehet, hiszen van egy létező költségvetés. Ennek megfelelően teljesen kizárt az, hogy valós ágos változtatások történjenek az elkövetkező időszakban a felnőttképzés területén, legalábbis 2002ben. Egy következő kormányzatra és egy következő parlamentre marad a feladat, csak akkor az ember nem érti, hogy miért kell ezt a törvényt benyújtani most. Lehet, hogy önök fogják ezt megtenni, én ezt nem tudom, de mindenesetre majd újból neki kell veselkedniük valakiknek jövő szeptemberben, alig egy év múlva, kevesebb mint egy év múlva, és megpróbálni hozzáigazítani azokat a pénzügyi forrásokat, ami alapján komolyan vehető egy ilyen törvény, ami tényleges változtatásokat jelent ebben a rendszerben. Tehát még egyszer szeretném jelezni, hogy a magunk részéről maximálisan egyetértünk abban, hogy szükséges a felnőttképzésről törvényt alkotni. Ugyanakkor azt gondo ljuk, hogy egy törvényalkotásnak elemi feltétele, hogy azt komolyan lehessen venni, ha ehhez megfelelő források és megfelelő keretek jönnek létre. Úgy gondolom, hogy ezek a keretek sem tartalmában, sem forrásoldalról erre nem felelnek meg. Most már néhány részletre kitérve: azt gondolom - és ezekkel lehet talán még majd módosítani , hogy vannak olyan tartalékok, amikben lehetne majd változtatni is. Nem vagyok biztos benne, hogy ez sikerül, de érdemes talán, hiszen erre már volt példa - nem akarom ezt kizár ni , hogy szakmai kérdésekben néhány ügyben sikerült megállapodnunk, s ezeket érdemes lenne akár majd a módosító indítványok során végiggondolni. Úgy gondolom, hogy egyrészt szükséges lenne a közoktatás, a szakképzés intézményeit - mint célzott intézményh álózatot - erőteljesebben megjeleníteni ebben a törvénytervezetben, illetve majdani törvényben, és - ha tetszik - kiemelt formában a majdani törvény részévé tenni. Azért gondolom ezt, mert egyszerűen pazarlásnak érzem azt, hogy van egy jelentős - most mind egy, hogy milyen állapotban lévő , óriási infrastruktúra Magyarországon, amelynek a kihasználtsága még jó esetben is kétharmad részben valósul meg. Rossz esetben ennél rosszabb a kihasználtság, most a nyári szünetekre, egyéb szünetekre utalnék vagy a délu táni, esti, akár éjszakai elfoglaltságra, mert azzal egyébként egyetértek, hogy ha valaki önszántából továbbképzi magát felnőttként, az belecsúszhat az ő éjszakájába; itt nem továbbképzésen vagyunk éppen, de ez most ebből a szempontból nem érdekes. Tehát é rdemes lenne újragondolni, hogy milyen eszközökkel lehet a törvényben kiemelt szereplőivé tenni a felnőttképzésnek elsősorban a szakképzési infrastruktúra egészét. Csizmár Gábor képviselőtársam fölhívta a figyelmet arra az abszurditásra - azt gondolom, hog y ez is kiiktatható a továbbiakban , hogy itt van egy kettős viszony. Egyrészt: a felsőoktatás megjelenik ebben mint intézményes hálózat, ráadásul egy nappali képzési rendszerre, másrészt: a közoktatás viszont nem. Tehát azt gondolom, hogy ez egy korrigál ható, korrigálandó lépés. Talán ebben meg is lehet állapodni, és ezzel lehet is valamit kezdeni. Úgy hiszem, hogy a fideszes képviselőtársam - nyilván ezzel akár árthatok is a kulturális bizottság jeles képviselőjének - felvetését is érdemes végiggondolni, amelyben a kulturális, művelődési infrastruktúra intézményes bekapcsolása a felnőttképzésbe egy olyan újabb
