Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási miniszter, a napirendi pont előadója:
1636 A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a felnőttké pzésről szóló törvényjavaslat általános vitája . Az előterjesztést T/4979. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4979/15. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Pálinkás József oktatási miniszter úrnak, a napirendi ajánlás szerint 20 perces időkeretben. DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tanulás az egész világon a figyelem középpontjába került, és ez így van a felnőttek esetében is, ez a figyelem a felnőttek képzésére is kiterjed. A fejle tt gazdaságban felértékelődik az új ismeretek és készségek megszerzésének és alkalmazásának képessége. A felgyorsult technológiai fejlődés eredményeként az életpálya során többször is pályamódosításra, szakmaváltásra kerülhet sor. Ehhez alapvető feltétel a szakmai tudás és a képességek állandó fejlesztése. A társadalom demokratizálódása, a gazdaság átalakulása a felnőttek számára Magyarországon is olyan kihívásokat fogalmazott meg, amelyekre a tanulás adhat választ. A röviden csak felnőttképzésről szóló tör vényjavaslat bemutatása során három kérdéskört szeretnék kiemelni. Először a törvény általános céljairól szólok röviden, majd a törvény szerkezetéről és legfontosabb javaslatairól, végül pedig a törvény hatásáról mondok néhány szót. A törvény cé lja elsősorban az, hogy az alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog a polgárok egész élete során érvényesüljön az iskolarendszerben és az iskolarendszeren kívül. Célja persze az is a törvénynek, hogy a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáféré s szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, vagyis az állam teremtse meg a felnőttképzés jogszabályi kereteit, működtesse annak intézményrendszerét, és teremtse meg annak finanszírozási hátterét. Célja továbbá, hogy bizonyos és eddig munkához nem jutott vagy éppen pályát változtató felnőttek eredményesen tudjanak újra bekapcsolódni a munkába. Célja végül a törvénynek, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon, hiszen a modern társadalom kihívásait ól kezdve az egészséges életmódon át a gyermekek neveléséig számos olyan terület van, ahol a képzés eredményeként egészségesebben, magasabb életszínvonalon és jobb életminőségben élhetnek az emberek. Az elmúlt tíz év alatt az úgynevezett élethosszig való t anulás szükségessége világosan megfogalmazódott egész Európában. A törvény szorosan kapcsolódik az Európai Unió e témakörben kiadott memorandumaihoz. A felnőttképzés szabályozására más országokban lényegében két modellt látunk. Néhány országban kerettörvén yként vezették be a felnőttképzésről szóló jogszabályt, amely így bizonyos tekintetben az oktatás valamennyi területét érinti. Másutt ilyen törvényt csak az iskolarendszeren kívüli képzés szabályozására vezettek be. (18.20) Hosszú viták során érlelődött ki az a koncepció, amelynek alapján kerettörvény megalkotására teszünk javaslatot. A törvény lehetővé teszi a felnőttképzés rendszerének szabályozott működését, és biztosítja az állampolgárok számára a fogyasztóvédelmet. Így a jogszabályi struktúrában az Ors zággyűlés a már megalkotott oktatási szaktörvények mellett, azokkal összhangban alkothatja meg a felnőttképzésről szóló törvényt. Tisztelt Ház! A felnőttképzésről szóló törvényben négy fő részt kell megkülönböztetnünk. A törvényjavaslat meghatározza a feln őttképzéssel összefüggő fogalmakat, meghatározza a felnőttek mint a képzési szolgáltatást igénybe vevők fogyasztóvédelmi garanciáit, létrehozza annak akkreditációs rendszerét, megteremti a felnőttképzés finanszírozási formáit és lehetőségeit, végül kialakí tja a felnőttképzés működtetéséhez szükséges szakmai hátteret.
