Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
1614 azt a hétköznapi nyelven mondják, eg y kicsit pejoratív módon: a koppintás - létezik, ezért indokolt az adatbázisok védelme és az adatbázist létrehozó munka védelme is. Nem kétséges tehát, hogy a törvényjavaslat végső szavazásán igennel fogunk szavazni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a k ormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Hankó Faragó Miklós úr, az SZDSZ képviselője. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyszerre vagyok könnyű és nehéz helyzetben. Azért vagyok könnyű helyzetben, mert az a szerencsés helyzet alakult ki most, délután fél ötre, a sokadik törvényjavaslat után most első alkalommal, hogy úgy gondolom, hogy az ellenzék is jó szívvel és teljes terjedelmében tudja támogatn i azt a törvényjavaslatot, amely elénk került. Azért vagyok egy kicsit nehéz helyzetben, mert negyedik felszólalóként egy 14 szakaszból álló törvénynél - egyébként nem a jelentőségét próbálja csökkenteni, pusztán csak a terjedelmét ez a 14 szakaszra utalás , tehát ebben a témában újat mondani, azt hiszem, szinte lehetetlen. Már csak azért is, mert nemcsak ez a négy felszólalás hangzott el, hanem túl vagyunk egy miniszteri, illetve államtitkári expozén és egy bizottsági vitán. Tehát ezzel a törvényjavaslatt al, szerencsére úgy tűnik, nagyjából minden rendben van. Nagyon fontos a törvényjavaslat, bár rövid terjedelmű, de a későbbiek során az adatbázisok előállítóira, kezelőire nagyon lényeges szabályozásokat fog hatályba léptetni. Én most nem szeretném megismé telni a törvényjavaslat egészének ismertetését, hanem csak nagyon röviden szeretnék kitérni az általános indokolásban foglaltakra és az elfogadás egyes körülményeire, ha megengedik. Kimondottan dicséret illeti a minisztérium munkatársait és az előkészítőke t azért, mert egy nagyon színvonalas, nagyon szépen kifejtett általános és részletes indokolást találhatunk a törvényjavaslat mögött, amely nagyon jól végigvezeti az olvasót azon, hogy most miért kell, miért így kell és miért most kell ezt a törvénymódosít ást végrehajtanunk. Pontosan tudjuk azt, hogy a társulási megállapodás, az Európai Megállapodás '91ben történő megkötése, majd az erről szóló egyezmény '94. évi kihirdetését követően született meg az az irányelv, az a 96/9es EKirányelv, amelynek a harmo nizációját most ez a törvényjavaslat teljes mértékben összeegyeztethető módon elvégzi. (16.30) Aki egy kicsit is bővebb ismeretekkel rendelkezik erről a területről, az is pontosan tudhatja, hogy az Európai Megállapodásban milyen harmonizációs kötelezettség ek terheltek bennünket konkrétan. De miután mind az irányelv, mind pedig az 1999ben elfogadott szerzői jogi törvény ezt követően született, nyilvánvalóan lehetnek - és vannak is, illetve voltak - olyan területek, amelyek akkor nem oldhatták meg a teljes h armonizációt. Nagyon szép kifejtését találhatjuk az indokolásban annak, hogy miért volt indokolt az 1999ben megalkotott szerzői jogi törvény hatályba léptetése kapcsán ezzel a területtel valamelyest várni, és csak részben összeegyeztethető szabályozást me gteremteni, hiszen nemcsak az Európai Unióban, hanem más szervezetekben is folyik, illetve folyt ezzel kapcsolatban előkészítő munka, így nevezetesen a Szellemi Tulajdon Világszervezetében. A javaslat előterjesztői kifejtik, hogy meg kívántuk várni, amíg k ialakul egy egységesebb szabályozás erre vonatkozóan, és csak most vált nagyjából egyértelművé és világossá, hogy újabb jelentős változások ezen a téren rövid időn belül nem várhatók, tehát az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve most érdemes megteremten i a teljes harmonizálást. Az Európai Megállapodás 67. §a, ha jól emlékszem, az "amennyire lehetséges" kifejezést használja a harmonizációra vonatkozóban. Ebben a tekintetben ebben az esetben elfogadható az,
