Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
1615 hogy miért nem 1999ben történt teljes harmonizá lás, miért most történik. Ez a folyamat így teljes egészében összhangban van a vállalásainkkal. Úgy gondolom, az Európai Unióban is kell hogy méltányolják ezt a teljesítményt, és remélhetőleg a csatlakozási tárgyalások folyamatában ezen a téren további pro bléma nem lesz. Őszintén örülök annak is, hogy minden szakmai szervezet, vagy legalábbis a szakmai szervezetek döntő többsége, megelégedéssel vette tudomásul ezt a megoldási javaslatot. Remélem, hogy ezen a téren további problémára nem fogunk bukkanni. Sze retném, ha a még hátralévő hosszú vita idejéből meg tudnánk menteni egy kicsit, éppen ezért igyekszem rövidre fogni a dolgot, és befejezésül csak annyit mondani, hogy talán egy kicsit olyan világba kezdünk átmenni, amely világban félő, hogy a számítógépes vírusok és a terroristák terjesztette baktériumok fognak híreket szolgáltatni nap mint nap, hiszen ennek tanúi lehetünk. Remélem, hogy ez a törvényjavaslat, ez a törvény majd kiállja úgy az idő próbáját, hogy legközelebb csak akkor kell módosítani, amikor Magyarország európai uniós tagállamként egy irányelvet lesz köteles megfelelően átültetni a magyar jogba. A törvényjavaslatot teljes egészében támogatni tudjuk, az SZDSZ elfogadja a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A szerzői jog a széles értelemben vett polgá ri joghoz tartozik. A szerzői jogi szabályozás ugyanis elsősorban vagyoni és személyi viszonyokat rendez. Sajátosságai, számos különleges funkciója következtében mindazonáltal az idők során önálló, elkülönült jogterületté alakult, mind nemzetközileg, mind hazai jogrendünkben. A szerzői jogi védelem abszolút szerkezetű, negatív tartalmú kötelezettséget állító jogviszony, amely jellegében hasonló a tulajdonviszonyhoz. Tárgya azonban szellemi alkotás, ami a szerző személyiségéhez kötődő jogosultságok elismerés ét és oltalmazását is igényli. Hadd folytassam a szerzői jog anyagi jelentőségére vonatkozó pénzügyi adatokkal hozzászólásomat. Az elmúlt évben a szerzői jogvédő irodák 5,1 milliárd forint jogdíjat szedtek be Magyarországon, 28,4 százalékkal többet, mint e gy évvel korábban. Az összes bevételen belül a legnagyobb részt, 1,7 milliárd forintot a gépzenei jogdíj tette ki, ezt követi 712,4 millió forinttal a televíziós csatornák befizetése. Öt nagy nemzetközi hangfelvételkiadótól származott a díjbefizetések 49 százaléka, amelyeknek a nyugateurópai és az amerikai piacon való részesedése meghaladja a 80 százalékot. A beszedett összeg mintegy 5 ezer magyar szerző, zeneműkiadó és jogutód, illetve több tízezer külföldi személy és szerzői jogvédő társaság között oszl ik meg. Tavaly 170 ezer művet sugároztak, és a nyilvántartások szerint ezek 1,6 milliószor szerepeltek a nyilvánosság előtt. A befolyt jogdíjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből például a hanghordozók esetében 50 százalék a zeneszerzőket é s az írókat, 30 százalék az előadóművészeket, 20 százalék a hangfelvételek előállítóit illeti meg. A jelenlegi törvény pontosan meghatározza a képhordozók révén látható vagy fénymásoló révén sokszorosítható művek utáni díjazás felosztását is. A hazai szerz ői jogi törvények tökéletesen harmonizálnak az előadóművészek és szerzők jogait összefoglaló, 1961ben megszületett római egyezménnyel. Az 1999. évi, a szerzői jogról szóló LXXVI. törvény is sokat közeledett az Európai Közösség e tárgyban hatályos irányelv eihez. Ahol nem történt közeledés, részben az adatbázisok jogi védelmére vonatkozó Európai Unión belüli nézetek különbözősége miatt, az a telefonkönyvek, enciklopédiák, szakmai ismereteket tartalmazó adattárak, szótárak, lexikonok szerzői jogi védelmének m egoldása.
