Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP):
1613 Az Európai Unióban az Európai Parlament és a Tanács 96/9es európai közösségi irányelve rendelkezik az adatbázisok jogi védelméről. Az irányelv nemcsak az adatbázisok szerzői jogvédelmét szabályozza, hanem jogvédelmet biztosít az adatbázisok előállítói számára. Az irányelveket '96ban fogadták el, és a tagállamoknak a jogszabály kiigazítására megszabott határidő '98. január 1jén járt le, éppen ezért van kötelezettsége a parla mentnek, hogy ezt a kötelezettségét teljesíteni tudja. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1999es törvény már az uniós joganyagnak való megfelelés szellemében készült, de egyes részkérdésekben - amint már korábban is említettem - az adatbázisok szerzői jogi véd elme, a harmonizáció nem valósult meg, és ennek a módosításnak pontosan az a célja, hogy az adatbázisirányelvek a magyar jogba, a szerzői jogi törvény keretében beillesztésre kerüljenek. Az irányelv erre vonatkozó részéhez azért csak megfelelő idő eltelté vel volt lehetőségünk igazodni, mivel a nemzetközi fejlődés eredményeit, az irányelv végrehajtására kiadott tagállami jogszabályokat és a hazai viszonyokat így lehetett pontosan feltérképezni és alaposan mérlegelni. Világossá vált, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezetében a közeljövőben nem jön létre az adatbázisok jogi védelmére olyan nemzetközi szerződés, amelynek figyelembevétele érdekében célszerű volna tovább halasztanunk a hazai kodifikációt. Az Európai Unió tagállamai mára eleget tettek ennek az i rányelvi előírásnak, és a törvényjavaslat épít is az irányelv végrehajtásával kapcsolatos tagállami tapasztalatokra, nemzeti jogszabályi megoldásokra. Az adatbáziselőállítók védelmének biztosításán túlmenően a módosítás tisztázza az adatbáziselőállítók j ogainak viszonyát az adatbázis szerzői jogi védelméhez, rendezi az adatbázisba illesztett szerzői műveken, illetve a szomszédos jogi teljesítményeken fennálló jogok és az adatbázisra vonatkozó szerzői, előállítói jogok viszonyát. E viszonyok könnyebben átt ekinthetők és egyértelműen szabályozhatók ugyanabban a törvényben, nevezetesen a szerzői jogi törvényben, mint ha két külön jogszabály rendelkezéseit kellene összeegyeztetni. Ez nem csupán jogalkotási szempont, a jogalkalmazást is megkönnyíti, ha lényegébe n ugyanazon a dologi hordozón megjelenő különféle szellemi teljesítményeken, ráfordításokon fennálló különböző, de természetükben hasonló jogok viszonyát nem két vagy több törvény egybevetésével, hanem egyetlen törvényben, egységes szabályozás alapján lehe t elbírálni. A módosítás kiterjedt és kiterjed bizonyos fogalmak meghatározására, valamint az irányelvekkel történő egybehangolás érdekében a definíciók pontosításáról is rendelkezik. Az adattár helyett az adatbázis fogalmát használja, ezek a fogalmak álta lánosságban kerültek megfogalmazásra, amelyek mindenféleképpen előnyét jelentik a törvénytervezetnek. A terminológiai változtatás azt is eredményezi, hogy a szerzői jogi törvényben a gyűjtemény válik a legszélesebb fogalommá. A gyűjtemény egyik fajtája az adatbázis, amely jogi védelemben részesül, ha egyben gyűjteményes műnek is számít, illetve külön jogi védelemnek is tárgya lehet, ha jelentős ráfordításon alapuló adatbáziselőállítói teljesítményt hordoz. Minden adatbázis és minden gyűjteményes mű gyűjtem ény, viszont nem minden gyűjtemény gyűjteményes mű vagy adatbázis. Ez a terminológiai változtatás pontosan tükrözi az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló berni egyezmény gyűjteményekre vonatkozó rendelkezéseit is. Röviden összefoglalva a törvényja vaslat lényegét, azt mondhatjuk, hogy bár egy kis terjedelmű módosításról van szó, melyek főleg jogharmonizációs célúak, megalkotását széles körű, átfogó egyeztetés előzte meg, koncepciója kialakításánál a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek is kin yilváníthatták véleményüket, a szerzői jogi törvény módosítása tehát széles körű egyeztetésen alapuló konszenzust testesít meg. Az információs társadalom kiépítését természetesen a Kisgazdapárt támogatja, hiszen enélkül nincs jövőképe sem az országnak, sem az egyénnek, az ismeretek rendszerezése, az adatbázisok kiépítése nehéz és fontos feladat, ezért ezt a munkát segíteni, támogatni kell jogi eszközökkel, jogi garanciákkal is. Az ugyanis tény, hogy a másolás - vagy mint
