Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP):
1612 Ha idehaza közös erőfeszítéssel alkotó légkört tudunk teremteni, akkor a hátrányunkat fokozatosan le tudjuk dolgozni. Bízom benne, hogy e jogszabály szolgálja a fenti célokat, ezért a törvényjavaslatot frakciónk is támogatni tudja. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Koppánné Kertész Margit asszony, a Független Kisgazdapárt képviselője. KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja a T/4978. számú törvényjavaslatot megtárgyalta, és a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja. Tisztelt Ház! Magyarország az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon vállalta, hogy a szerző i jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt úgy módosítja, hogy az a vonatkozó közösségi jognak megfeleljen. A T/4978. számú törvényjavaslat tehát - melynek az általános vitáját most folytatjuk le - egy igen fontos kérdést rendez, történetesen előremutat az i nformációs társadalom kiépülésében. Ez Magyarország jövőjének záloga és versenyképességének kulcsfontosságú tényezője. Hogy pontosan idézzem az Igazságügyi Minisztérium európai közösségi jogi főosztálya vezetőjének szavait, melyeket a törvényjavaslat tárgy alása kapcsán az alkotmányügyi bizottságban mondott el: "Az információnak piaca van és a piacnak információra van szüksége." Ez napjainkban különösen igaz. Az információ az, amely lendítő erővé válhat a kultúrában, az oktatásban, a tudományban, a közigazga tás korszerűsítésében, valamint elősegíti a polgárok jobb tájékozódását is. Ismeretes, hogy az információs társadalom létrejöttének és működésének nagyon fontos eszközei az adatbázisok, amelyeknek a kiépítése meglehetősen számottevő ráfordításokat igényel; miközben előfordul a másolásuk, és a másolások e költségek töredékéből is megoldhatók. (16.20) A javaslat célja tehát, hogy e ráfordítások magas szintű és hatékony védelmét teremtse meg egy új védelmi forma bevezetésével, nevezetesen, az adatbáziselőállí tó számára külön jogi védelem biztosításával, ami természetesen nem érinti az adatbázisok gyűjteményes művek tekintetében eddig szabályozott szerzői jogi vagy szomszédos jogi védelmét. A védelem lényege tulajdonképpen az adatbáziselőállítót illeti meg, és tételesen rendezi a szerzői jogról szóló törvény 84/A84/E. §aiban mindazokat a jogokat, amelyek védik az adatbázis előállítóit. Ez a védelem arra vonatkozik, aki saját nevében és kockázatára kezdeményezi az adatbázis létrehozását, másként szólva azt jel enti, hogy az adatbáziselőállító hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy mások az adatbázistartalom egészét vagy jelentős részét kimásolják vagy újrahasznosítsák. Ennek a sajátos védelemnek az ideje tizenöt év. Azt is pontosan szabályozza, hogy az előállítás évétől vagy az előállítás évét követő évtől számítják ezt a tizenöt évet. A tervezetben viszont nagyon fontos szabályok a szabad felhasználásra és a jogszerű felhasználóra vonatkozó szabályok, amelyeknek célja, hogy az adatbáziselőállítók érdekei és a kö zérdek között megfelelő egyensúly teremtődjék. Kitűnően meghatározza azokat az eseteket, amikor szabad felhasználást lehet engedni az adatbázis tekintetében. Ebbe a körbe tartozik az adatbázis jelentős részének a magáncélú másolása, az iskolai oktatás, a t udományos kutatás céljára történő kimásolás vagy pedig bírósági, hatósági eljárásokban történő felhasználás. Az adatbázis jogszabályi környezete eddig is működött, és az adatbázisok nagyobb konfliktusok nélkül tudták betölteni szerepü ket a piacgazdálkodásban. Az aktualitást természetesen az élet szolgáltatja, amennyiben a technikai fejlődés, illetve ezzel párhuzamosan a felhasználói igények lehetővé tették, hogy az adatbázisokat gyorsan lehessen nagy kapacitásra kiépíteni, illetve telj esen új csatornákon: CDn, interneten, modemen, online kapcsolattal terjeszteni.
