Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BÁNK ATTILA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
1596 A har madik csoport a törvény alapkoncepcióját - vélhetően erről lesz a legnagyobb vita - és egyes meghatározó jogintézményeit érinti, így a bírósági tárgyaláson a felek általi kihallgatásos rendszert is többek között, amelyet eddig valamennyi hozzászóló képvise lőtársam említett. Azt gondolom, hogy itt álljunk meg egy pillanatra, hölgyeim és uraim, mert hiszen a szabályozásnak ez a része, amely a most tárgyalandó törvényjavaslatban van, azt mutatja számomra, hogy hazánkban ma még nem dőlt el az a vita, hogy telje sen maradjone a több évtizedes megszokott eljárási rendszer, vagy térjünk át valamilyen más, kimondvakimondatlanul az angolszász rendszerben megszokott elvekre és eljárási módokra. Álláspontunk szerint a jelen törvényjavaslat és főleg annak általános ind oklása elsődlegesen összességében szerencsésen nyúl ehhez a kérdéshez, a fokozatosságot, a fontolva haladást próbálja elfogadtatni, hiszen az nem egy helyes álláspont, hogy egy ilyen kérdéskörben, amely valamilyen módon - sértettként, tanúként, netalántán terheltként - mindenkit érinthetne, néhány évenként teljesen új és egyébként egymással homlokegyenest ellenkező szabályok kerüljenek bevezetésre. Az általános vitában nem szokás és nem illik megjegyzéseket tenni a törvény egyes szakaszaival kapcsolatosan, azonban az elmúlt húsz év büntetőjogi praxisa és a két ciklusban töltött törvényhozói munka, úgy gondolom, feljogosít engem arra, hogy néhány - teljesen a törvényhez kapcsolódó - észrevételt tegyek. Megértem, é s azt gondolom, hogy ma mindenki megérti, hogy nem vonhatjuk ki magunkat a terrorcselekmények, a szervezett bűnözés felháborító megjelenési formáinak hatása alól, de persze mindenkinek tudnia kell azt is, hogy Magyarországon a polgárokat érintő ügyek alig mérhető részét képezik ezek a cselekmények, és a polgárok döntő többségét a mondhatni hagyományos, több évszázada jelen lévő bűncselekmények - lopás, rablás s a többi - érintik személyükben. Ugyanakkor tudom azt, hogy nem lehet kivonni magunkat ezen elítél endő cselekmények hatása alól, és természetes is. (Zaj a karzaton.) Megvárjam, míg befejezik, elnök asszony? ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kérem szépen, hogy halkabban beszéljenek, mert zavarja az előadót. Köszönöm. Folytassa, képviselő úr! DR. BÁ NK ATTILA , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Ezek miatt természetes, hogy szabályozni kell a szervezett bűnözéssel kapcsolatos fellépés eszközeit, ez azonban semmikor sem mehet a legfontosabb jogállami garanciák rovására. A különösen vé dett tanú jogintézményével egyetértek. De a törvényben és a Btk.ban is talán szabályozni lehetne, vagy célszerűbb volna szabályozni azt, hogy a tárgyalást vezető bíró és esetleg a bíróság más hivatásos bírói tisztségében lévő tagjai megismerhessék a külön ösen védett tanú kilétét, a védelemnek pedig biztosítani kellene azt a jogot, meggyőződésem szerint, hogy megismerhesse azt a tényt, hogy a különösen védett tanúval a hatóság kötötte vádalkut. A javaslatok sorában szerintem valószínűleg tévedésből került bele a 80. § és az ahhoz kapcsolódó rendelkezések. Ezek meggyőződésem szerint nagymértékben korlátozzák az ügyvédek munkáját, nagyon szélsőséges esetben a védekezéshez való jogot is esetleg korlátozhatják. Miről van itt szó? Arról van szó, hogy meggyőződés em szerint a hatóság nem korlátozhatja egy feltételezés alapján a terhelt és a védő kapcsolatát oly módon, hogy ellenőrzés mellett beszélhet vele, illetőleg a kapcsolattartás különböző módjait megszigorítja, mind megnehezíti. Tudjuk azt - én ezzel tökélete sen tisztában vagyok , hogy a hatóság több alkalommal feltételezi, feltételezheti egyáltalán, hogy az ügyvéd - akár tisztségével visszaélve - bűncselekményt követ el. Álláspontom szerint azonban azért nem szükséges külön e törvényben és ebben a formában e zt szabályozni, mert ha valóban ez a feltételezés megállja a helyét, úgy az egy külön bűncselekménynek minősül, és most jelenleg a megfelelő szabályok szerint el lehet járni vele szemben. Ha viszont
