Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
1572 a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedést alk almazni, amennyiben az elkövető halála vagy kórós elmeállapota miatt nem büntethető. A törvényjavaslat szerint a jogi személy felelőssége és a természetes személy felelőssége egymás mellett és egy időben jelenik meg, érvényesül, azaz ugyanazon bűncselekmén y kapcsán mind a természetes személy, mind a jogi személy büntetőjogilag felelősségre vonható. Ezt nagyon fontos kiemelésnek tartom a törvényjavaslat általános vitájában. Tehát sem a természetes személy felelősségre vonása nem zárja ki a jogi személy felel ősségre vonását, sem pedig a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés nem teszi kizárttá a természetes személy felelősségre vonását. A jogi személlyel szemben a törvényjavaslat három intézkedés alkalmazását teszi lehetővé. Ezek közül a legszigorúbb a jogi személy megszüntetése, ennél enyhébb szankció a jogi személy tevékenységének korlátozása, a legenyhébb pedig a pénzbírság kiszabása. A parlamenti bizottságok előtti általános vita során a legtöbb probléma a jogi személyek megszüntetésével kapcsolatos an merült fel, az esetlegesen felmerülő polgári jogi igények kapcsán, amint az az előttem lévő felszólalásban is elhangzott. Voltak olyan vélemények, amelyek szerint a törvényjavaslat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják azt, hogy a jog i személy megszüntetése esetén harmadik személyek jogai, érdekei ne sérüljenek. Véleményem szerint a tisztelt Háznak a jogi személyek megszüntetése kapcsán olyan megoldás végleges kialakítását kell támogatnia, amely biztosítja azt, hogy a jóhiszemű harmadi k személyek, akik a jogi személlyel polgári jogi ügyletbe bonyolódtak, semmilyen körülmények között ne károsodjanak. Most tekintsük át a törvényjavaslat eljárásjogi rendelkezéseit! Az eljárásjogi rendelkezések az új, 2003. január 1jén hatályba lépő büntet őeljárás rendelkezéseire tekintettel lettek kialakítva, hiszen a törvényjavaslat csak a csatlakozási szerződés aláírásának napján fog hatályba lépni, azaz még egyszer hangsúlyozom: elsődlegesen ez okból támogatjuk a törvényjavaslatot, hiszen uniós csatlako zási kötelezettségnek teszünk eleget a törvényjavaslat elfogadásával. Az eljárási rendelkezések külön törvénybe foglalásának indoka az, hogy a jogi személynek nincs önálló büntető anyagi jogi jogalanyisága, tehát a jogi személy nem válik a Btk. értelmében elkövetővé, ebből következően pedig a büntetőeljárási jog szerint sem lehet terhelt. A jogi személy tehát a büntetőeljárás során nem terhelt, ezért a felelősségre vonása a büntetőeljárás során mindvégig a természetes személyhez kapcsolódik. (12.40) A termé szetes személyekkel szembeni büntetőeljárás részletes szabályait pedig a mindenkori büntetőeljárás tartalmazza, így irányadó lesz ebben az esetben is a jogi személy származékos felelősségre vonásának a rendelkezési köre és lehetősége. Erre tekintettel amel lett, hogy a törvényjavaslat azt is egyértelművé teszi, hogy az eljárásra általános jelleggel a büntetőeljárási szabályok az irányadók, a büntetőeljáráshoz képest speciálisak a törvényjavaslat által tartalmazott eljárási rendelkezések, amely pontosan a jog i személy sajátosságából, különlegességéből adódóan eredendő. A jogi személy érdekében a büntetőeljárás külön rendelkezéseként mindig ügyvédnek kell eljárnia, amely ügyvéd jogi helyzete a büntetőeljárás által szabályozott védő jogállásához hasonlít leginká bb. Szükségszerűen azonban a jogi személy nevében eljáró ügyvédre vonatkozó szabályok nem egyezhetnek meg teljesen a természetes személy védőjére vonatkozó előírásokkal, ezért e tekintetben eltérő szabályokat is tartalmaz a törvényjavaslat. Még egyszer kie melem tehát, hogy új jogintézményről van szó, az új jogintézmény bevezetését elsősorban az uniós csatlakozásunkkal egybefüggően kell szemlélni, és ezért ez okból, kifejezetten ez okból a törvényt támogatásunkról biztosítjuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Hankó Faragó Miklós úr, az SZDSZ képviselője, megadom a szót.
