Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BODA ILONA (FKGP):
1571 adatok beszerzése, illetve ma gának az eljárásnak a lefolytatása nem késleltetheti a büntetőeljárás befejezését. A sértett polgári jogi igényének büntetőeljárás során történő érvényesítése esetén a hatályos Be.ben tartalmaz szabályokat a büntetőeljárás gyors lefolyásának biztosítása é rdekében. A jogi személy a büntetőeljárásban főszabályként annak a természetes személynek az eljárási helyét osztja, akire tekintettel a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazása felmerült. Ezért, ha a természetes személy, terhelt elleni büntetőelj árás bármely okból megszűnik, két kivételtől eltekintve, a jogi személlyel szembeni büntetőeljárás sem folytatható tovább. Az egyik kivétel, amely szerint a jogi személlyel szemben akkor is alkalmazható a büntetőjogi intézkedés, ha a bűncselekményt elkövet ő kóros elmeállapota miatt nem büntethető, életszerűtlen, nem az ilyen személyekre jellemző a törvényjavaslat által felhozott bűncselekmények elkövetése. Végezetül a törvényjavaslat hatálybalépésére vonatkozó szabályról: a javaslat szerint a törvény az Eur ópai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba. Én bízom abban, hogy nem kell sokat várni a hatálybalépésre, de úgy gondolom, hogy a javaslat előterjesztésének későbbi időpontja sem vesz élyeztette volna csatlakozási esélyeinket. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Boda Ilona asszony, a Független Kisgazdapárt képviselője. DR. BODA ILONA (FKGP) : Elnök Úr! Tisztelt H áz! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslathoz szeretnék röviden hozzászólni. Amint az az előttem lévő hozzászólásokból is elhangzott, ez az új törvény, az előttünk fekvő tö rvényjavaslat olyan, amely a magyar büntetőjogban eddig ismeretlen fogalmakról, új jogintézmény bevezetéséről rendelkezik, amely jogintézmény megítélése még ma sem egységes az európai államok körében sem. A jogi személy büntetőjogi felelősségét tartalmazó jogszabályok megalkotását - amint azt a tisztelt államtitkár úr expozéjában is hallhattuk - elsősorban a nemzetközi egyezmények és az Európai Unió jogi aktusai mozdították elő. Ebből egyértelműen kiderül az, hogy mára uniós csatlakozásunk feltételévé vált a Ház előtt fekvő jogszabály megalkotása és elfogadása. Ez a fő szempont a kisgazda frakció számára ezen törvényjavaslathoz való viszonyulását illetően, amikor is kimondjuk róla már elöljáróban, hogy elfogadásra ajánljuk azt a tisztelt Ház számára. A törvé nyjavaslat önálló törvényben jelenik meg, a büntető törvénykönyvtől és a büntetőeljárásról szóló törvénytől elkülönítve, pontosan azért, mert jogdogmatikai szempontból a büntető törvénykönyv rendszerébe és a büntetőeljárás rendszerébe nem illeszkedik, ezér t szükséges a külön törvényben való megjelenítése. A törvénytervezetben különbséget kell tenni az anyagi jogi jogszabályok között és az eljárásjogi jogszabályok között. Most tekintsük át, hogy mi a törvényjavaslat által bevezetni szándékolt anyagi jogszabá lyok lényege. Ezeknek az anyagi jogszabályoknak az a lényege, hogy a jogi személlyel szemben akkor alkalmazható büntetőjogi intézkedés, ha a természetes személyek szándékosan követnek el olyan bűncselekményt, amelynek eredményeképpen a jogi személy gazdago dott, vagyoni előnyhöz jutott. Ez tehát az alapkérdése az egész törvényjavaslatnak. Tehát a természetes személyek szándékos bűncselekménye beszámításra kerül a jogi személy hátrányára. A törvényjavaslat szerint azonban csak azon természetes személyek bűncs elekményei kerülhetnek beszámításra - egy kivételtől eltekintve , amely személyek a jogi személlyel kapcsolatban állnak, vezető tisztségviselők az adott szervezetben. A jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedés feltétele továbbá az, hogy a természete s személy által elkövetett szándékos bűncselekményt a bíróságnak meg kell állapítania, és emiatt büntetést kell kiszabnia. Ez alól a törvényjavaslat két kivételt állapít meg, nevezetesen, akkor is lehet
