Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP):
1570 A jogi személy megszüntetése, tevékenységének korlátozása, de közvetve a pénzbírság alkalmazása is több kérdést vet fel. Elöljáróban leszögezem: egyetértek az zal, hogy a jog eszközrendszerével szigorúan fel kell lépni a társadalomra káros cselekményekkel, magatartásokkal szemben, de az állami kényszer kiterjesztése, a büntetések szigorítása önmagában nem szolgál a bűnözés visszaszorítására, és nem szolgálja a h atékony megelőzést. Közvetlen bűnelkövetést megelőző hatása annak van, ha a bűnüldöző szervek rövid idő alatt felderítik a bűnelkövetőket, és a felelősségre vonás velük szemben még véletlenül sem marad el. Ha a bűnelkövető bízhat cselekményének ismeretlens égben maradásában vagy felelősségre vonásának elmaradásában, akkor a legsúlyosabb fenyegetettségnek sincs komoly preventív hatása. Mindnyájan tudjuk, a jog kizárólagosan elégtelen eszköz a deviáns jelenségek megelőzésével szemben. Úgy gondolom, nálunk még kiaknázatlan a társadalom megvédésének eszköztára a bűnelkövetőkkel szemben, és sok még a tennivaló a sokoldalú bűnmegelőzés területén. A jogi személy megszüntetése és általában az ellene alkalmazott büntetőjogi intézkedés olyan személyek alapvető érdekeit is sértheti, akiknek vétkessége szóba sem jöhet. A jogi személy megszűnése vagy ellehetetlenülése folytán vétlen emberek sokaságának szűnhet meg a munkahelye, és válhatnak így munkanélkülivé. Kívánatos lenne, ha ezeknek az embereknek a sorsára is gondolna az előterjesztő, és meghatározná érdekeik védelmének állami eszközrendszerét a jogutód nélküli megszűnés esetére. További lényeges kérdés, hogy a megszűnést kimondó jogerős határozat kézbesítése után mi történik. Lesze felszámolás vagy végelszámolás? Ha igen, ki jelöli ki a végelszámolót? A cégbíróság a megszűnést kimondó határozatban kijelöli a végelszámolót, jelen esetben erről azonban nem találunk rendelkezést - úgy látszik, nem teljes az összhang a tervezet és a cégtörvény között. Mi történik továbbá a megszűnő jogi személy szerződéses kapcsolataival? A jóhiszemű hitelezők védelmére elegendőe a hatóságok részére biztosított méltányossági szabály, amely szerint az ügyész, illetve a vádirat benyújtása után a bíróság engedélyezheti a csődeljárás és a fel számolási eljárás megindítását, illetve folytatását. (12.30) Úgy ítélem meg, hogy mindenképpen részletesebb és differenciáltabb törvényi szabályozásra lenne szükség a felvetett kérdések megnyugtató rendezése érdekében. A jogi személy megszűnését követő joghátrány a tevékenységének korlátozása. A tervezet ennél a szankciónál nem határozza meg úgy, mint a legsúlyosabb intézkedés esetében, az alkalmazás feltételeit. Ebből következően a bírói jogalkalmazás fogja majd meghatározni, milyen esetben célszerű és szükséges ennek az intézkedésnek az alkalmazása. A bírói mérlegelésnek is tág teret enged a törvényjavaslat abban a kérdésben, hogy milyen tevékenység gyakorlásában korlátozza majd intézkedésével a jogi személyt, és ugyanez igaz a pénzbüntetés alkalmazása esetére is. A törvényjavaslat a pénzbírság alsó határát 500 ezer forintban határozza meg, a felső határ pedig relatíve meghatározott, a pénzbírság maximális mértéke az elért vagy elérni kívánt vagyoni értékhez igazodik, és annak háromszorosáig terjedhet. A pénzbírság kiszabásánál is tág bírói mérlegelésre nyílik lehetőség, ad absurdum az is előfordulhat, hogy a kiszabott pénzbírság összege elmarad a jogi személy által elért vagyoni előny mértékétől. Ez esetben viszont meghiúsulhat a törvényjavaslat által k itűzött cél megvalósítása a konkrét esetben. A tervezet 3. § (3) bekezdése tévesen hivatkozik az (1) bekezdés 1., 2. és 3. pontjaira, hiszen ilyen jelölés a hivatkozott bekezdésben nincs, ennek korrigálására módosító javaslatot nyújtottunk be. A tervezet e ljárásjogi része a sajátos jogintézmény természetéből következő módon kapcsolódik a büntetőeljárás szabályaihoz. A törvénytervezet 7. §a rendelkezései szerint, ha jogi személlyel szemben a büntetőeljárás során intézkedés alkalmazásának lehet helye, az int ézkedés alkalmazásáról a terhelt ellen indított büntetőeljárásban kell határozni. Ez a rendelkezés, bár logikailag egyértelmű, mégis azt a kérdést veti fel bennem, hogy az intézkedésről szóló határozat meghozatalához szükséges
