Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP):
1569 Mint minden új jelenséggel kapcsolatban, így a most tárgyalandó törvényjavaslattal kapcsolatban is több kér dés vetődhet fel. Talán az első, hogy miért a büntetőjog eszközével kíván a tervezett szabályozás fellépni, miért a büntető állam kerül ismét előtérbe. Közigazgatási vagy polgári jogi eszközök alkalmazásával is megfelelő szankciókat lehet, lehetne a jogi s zeméllyel szemben alkalmazni a kívánt cél elérése érdekében. Mondom ezt mindazok ellenére, hogy tudjuk: uniós elvárás a jogi személy büntetőjogi szankcionálása. A tervezet általános indoklása szerint az európai irodalomban a jogi személy büntető szankcioná lásában három modell különböztethető meg. Úgy tűnik, hogy a tervezet az úgynevezett beszámítási modellt veszi át a szabályozás alapjául, tehát a természetes személyek - mint a jogi személy ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztviselő je, a felügyelőbizottság tagja, illetőleg ezek megbízottja, bizonyos esetekben a tagja vagy alkalmazottja - a szervezet tevékenységével kapcsolatos bűncselekményét a jogi személyhez való kapcsolódásuk, sajátos kapcsolódásuk alapján a jogi személynek számít ja be. Jól tudjuk, hogy a Btk. a természetes személyek egyéni büntetőjogi felelősségével kapcsolatos szabályrendszert tartalmazza, a Be. pedig ennek érvényesítését, az eljárás szabályait. Ennek ellenére felvetődik, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazha tó büntetőjogi intézkedések miért kerültek külön törvénytervezetbe, és miért foglalhatnának helyet mint különleges eljárás a büntető törvénykönyvben, valamint a büntetőeljárási törvényben. Ennek megvalósítása most különösebb nehézség nélkül lehetséges is l enne, hiszen mind a Btk., mind a Be. módosítása szintén a tisztelt Ház napirendjén szerepel. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság ülésén dr. Györgyi Kálmán professzor úr, kormánybiztos, a napirendi pont előadója ezen kérdésemre a szomszédos államok szabá lyozási rendszerére hívta fel a figyelmet mint követendő példára, ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta, miután most folyik a Be. és a Btk. előkészítése, hogy ennek keretei közé kerül majd a jogi személlyel kapcsolatos büntetőjogi szabályozás. Tudom, hogy fe lvetésemmel szemben a büntetőjogi felelősség klasszikus fogalma ellenérvként hozható fel, de maga a jogi személlyel szembeni büntetés, szankció érvényesítésének a sajátos módja áttörheti majdan a hagyományos felfogást, mint ahogyan a jogi személy büntetőjo gi megítélése is történik jelenleg hazánkban és más országokban is. A tervezet komoly joghátrányt helyez kilátásba azon jogi személlyel szemben, amelynek tevékenységi körében a korábban vázolt kapcsolatban álló természetes személy bűncselekményt követ el, vagy akkor, ha harmadik személy által elkövetett bűncselekmény folytán a jogi személy gazdagodik. A legsúlyosabb intézkedés a tervezet szerint a jogi személy megszüntetése, ezt követi tevékenységének a korlátozása, és végül a "legenyhébb" joghátrány, a pén zbírság. Ezekkel kapcsolatban is szeretnék elmondani néhány észrevételt. A jogi személy megszüntetését a bíróság akkor alkalmazhatja, ha a szervezetet bűncselekmény elkövetésének a leplezése céljából hozták létre, vagy ha a jogi személy tényleges tevékenys ége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja. Ez utóbbi említett esetben a jogi személy nem szüntethető meg, ha ennek következtében állami vagy önkormányzati feladat ellátása veszélybe kerülne, továbbá akkor sem, ha az érintett jogi személy országo s közüzemi szolgáltató, ha nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül, valamint ha honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál. Ha jól értelmezem, a kivételek azt jelentik, hogy a jogi személy működésével k apcsolatos jogsértések hatékony megelőzésének elvét megelőzi az állami vagy önkormányzati feladat ellátásához fűződő érdek. Álláspontom szerint az állami vagy önkormányzati feladatok ellátásához fűződő társadalmi érdek sérelme nélkül lehetne kezelni a kérd ést, hiszen ha a jogi személy megszüntetésének feltételei fennállnak, akkor mindenképpen indokolt lenne az intézkedés alkalmazása mellett az állami vagy önkormányzati feladat ellátásáról az erre illetékes szervnek más, megfelelő formában haladéktalanul int ézkedni. Erre több megoldás is kínálkozik. Ugyanez vonatkozik a másik kivételt jelentő esetre is.
