Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP):
1568 Ezért is vetette fel a Fidesz vezérszónoka már 1993ban itt, a parlamentben a jogi személyek büntethetőségének kérdését és szükségességét. Az azóta eltelt idő módot adott egy kiérlelt megoldás kidolgozására, amely az előttünk lévő terv ezet formájában beterjesztésre került, és amelyet a FideszMagyar Polgári Párt frakciója részéről - nyitottak lévén a cél biztosabb elérését, az intézmény jobbítását és erősítését indítványozó módosításokra - megvitatásra és elfogadásra ajánlunk. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Ábrahám János úr, az MSZP képviselője. Megadom a szót. DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnálom, hogy f elszólalásomat ismételten egy kis kitérővel kell kezdenem, de erre - mint a korábbi esetekben is - az előterjesztő törvényességhez való viszonyulása késztet. Az 1987. évi XI. törvény a jogalkotás szabályairól rendelkezik. Ez a törvény a mai napig hatályban van, valószínűleg azért, mert annak tartalmával, annak szabályozási rendszerével a rendszerváltástól ez idáig minden kormány, illetve parlament egyetértett. Éppen ezért nem tudom elfogadni, hogy a tisztelt kormány sorozatosan - és ez alól a most előttünk fekvő, a jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedésről szóló törvényjavaslat sem kivétel - megsérti a már hivatkozott törvényt több vonatkozásban is. Az előterjesztőnek törvényben meghatározott kötelessége lett volna elemezni a szabályozni kívánt társadalmigazdasági viszonyokat, és meg kellett volna vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit is. Ezen két utóbbi követelmény a mostani tervezetnél kiemelkedően fontos lehetett volna. Nem kaptunk információt arról, hogy a törvényjavaslatot, tekintettel arra, hogy ez a bírósági hatáskört érinti, megküldtéke a Legfelsőbb Bíróság elnökének, valamint a legfőbb ügyésznek, mint ahogy az idézett törvény 28. §a erről rendelkezik. Illetve nem tudunk arról, hogy e két szerv véle ményt nyilvánítotte egyáltalán, és ha igen, akkor ez a vélemény mit tartalmaz. (12.20) A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések címet viselő törvényjavaslat tartalmában a magyar jogalkotásban radikális újítást kíván bevezetni, célja a jogi személy működésével összefüggő jogsértések hatékony megelőzése, valamint a bűncselekménnyel szerzett gazdagodás, vagyoni előny elvonása. Tudjuk, már több európai országban törvény szabályozza a jogi személlyel szembeni büntetőjogi eszközök alkalmaz ásának lehetőségét. Úgy gondolom, valamennyi képviselőtársam és kollégám, aki jogi tanulmányokat folytatott, ennek során kizártnak tartotta, hogy egy szervezet, egy jogi személy büntetőjogi intézkedés szenvedő alanya lehetne. A ma hatályos büntető törvényk önyv szerint is bűncselekményt csak természetes személy követhet el, a büntetőjogi felelősség egyéni felelősség. Az előttünk lévő törvényjavaslat áttöri a "societas delinquere non potest" elvet, és a magyar jogban egy újfajta felelősségi alakzatra egy sajá tos szankciórendszert, büntetőjogi intézkedési rendszert épít fel. A jogi személy sajátos büntetőjogi felelőssége önálló felelősségként nem értékelhető, nem lehet a hagyományos büntetőjogi vétkességi felelősségét felfogni, mert a jogi személyek felelősségr e vonhatósága mindig származékos. A klasszikus értelemben büntetőjogi felelősségről itt nem is lehet beszélni, csak - meghatározott esetekben - a büntetőjog szankcionálásáról olyan természetes személyek által tanúsított magatartások esetén, amelyek büntető jogilag értékelhetőek, és ezen természetes személyek a bűn elkövetésének következményével a jogi személlyel jogi személynek joghátrányt alkalmaznak.
