Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz):
1567 személyek által elkövetett bűncselekmények, amelyek a jogi személy számára előny szerzését jelentik. Ezek a vagyoni előny megszerzésére irányuló cselekedetek. Meghatározott az elkövetői kör is: ügyvezető, a felügyelőbizottság tagja, illetőleg megbízottja s a többi. A jogi személy felelősségét a szándékos delictumot elkövető személyhez fűződő kapcsolata alapozza meg a cselekményből adódó vagyoni előny által. Ez az a logikai váz, amelyre a felelős ségre vonás alapítható, illetve a büntetés mint következmény ennek folyománya. A jogi személyek különös jellegéből következnek a büntetések, intézkedések is, így a jogi személy megszüntetése mint a legsúlyosabb szankció, illetve a tevékenység korlátozása é s a pénzbírság. A büntetések kapcsán méltán újulhatna fel az a régi szakmai vita, hogy vajon, ha a jogi személyt például ügyvezetőjének bűncselekménye miatt büntetik és megszüntetik, ez nem sújtjae azokat az ártatlan személyeket, akik további ügyvezetői, alkalmazottai, szerződéses bedolgozói s a többi az adott cégnek. A tervezet alaposan átgondolt megoldást tartalmaz az ilyen jellegű érdekösszeütközések, az állam, a társadalom büntetőjogi igénye és a jogos magánérdekek védelmére, áthidalására. A javaslat szerint ugyanis azt a jogi személyt lehet megszüntetni, amelyet bűncselekmény elkövetésének fedezésére hoztak létre vagy ténylegesen ilyen céllal tevékenykedett. Itt tehát egy taxatív körülhatárolás történik. Másrészt biztosíték az is, hogy nem lehet megsz üntetni azt a jogi személyt, amelynek működéséhez fontos állami vagy önkormányzati érdek fűződik. Ilyenek az országos közüzemi szolgáltatók, a gazdaságilag kiemelt, illetve honvédelmi vagy más különleges feladatot megvalósító szervezetek. Aligha kell külön hangsúlyozni, hogy ilyen esetben indokolt a védelem. Természetesen ebből a felsorolásból az is következik, hogy a többi terület fölött nincs ilyen védőernyő. Az, hogy ez a kör szűkíthetőe vagy bővíteni kellene, azt hiszem, hálás vitatéma lehet nemcsak a mai napirendnél, de a szakmai fórumokon is. Fontos rendelkezés a jogi személy tevékenységének korlátozása mint lehetőség bevezetése is, hiszen elképzelhető, hogy viszonylag nagy méretű, szerteágazó feladatkörű gazdálkodónál ez is eredményes és elégsé ges lehet a kívánt cél eléréséhez. Mindezen szankciók igazi értelmét és lényegét az adja, hogy elválnak a tényleges bűnelkövető természetes személy terhére érvényesített szankcióktól. Az egy külön ügy, külön felelősség. A két kategória: a természetes és a jogi személy felelősségre vonása a büntetőjogi rendszerben egyfajta párhuzamosan mozgó, mégis átfedésben lévő cselekménysort feltételez, és a tervezet eljárásjogi részei az ehhez szükséges kereteket és garanciákat teremtik meg. A javaslat alapálláspontja u gyanis az, hogy a jogi személynek nincs önálló büntetőjogi jogalanyisága, nem elkövető; az a természetes személy. De a fent kifejtett esetkörben a jogi személy is "felel" képviselőjéért, ügyvezetőjéért, hiszen ha az törvénybe ütköző módon vagyoni előnyhöz juttatja, ezáltal a cselekmény haszonélvezőjévé válik. Tisztelt Országgyűlés! A rendelkezésünkre álló időkeret és műfaj aligha teszi lehetővé bonyolult elméleti okfejtések kibontását. Mégis fontosnak tartottam, hogy a javaslat által meghonosítani kívánt jo gintézmény elvi alapjairól a lehető legfontosabbakat elmondjam, kiemeljem. Ugyanakkor érintenünk kell még egy olyan kérdést is, hogy a jogintézmény miért nem került bevezetésre hamarabb, akár évekkel ezelőtt. Nos, azt hiszem, az életviszonyok felgyorsult f ejlődése a magyarázat, mely mozgásokat a jog nyilván csak jelentős késésekkel képes követni. Az egyértelmű, hogy az államszocializmus időszakában az alapprobléma sem létezhetett. Szinte minden jogi személy állami tulajdonban vagy felügyelet alatt volt, így a javukra vagyoni előnyt bűncselekménnyel elérni büntetőjogi következménnyel nem járhatott. A rendszerváltást követően váltak szabadabbá a cég- és egyesületalapítások, vált nyitottá a gazdaság, és a piaci viszonyok robbanásszerűen alakultak ki, illetve át . Cégek tízezrei alakultak meg, váltak szét és egyesültek, szűntek meg, és ez a mai helyzetre is jellemző. Elég csak a fantomcégek, a gazdasági bűncselekmények elszaporodásának jelenségére és a szervezett bűnözés kapcsolatára, a fekete- és szürkegazdaság k apcsolatára utalnom.
