Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz):
1566 bünteth etőségének elvét és szabályait. A germán jogban például zárt volt az elkövethető bűncselekmények köre. Ide tartozott az engedelmesség megtagadása, mondjuk, egy város vagy egy község részéről, a bűntettesek elrejtése, a törvénytelen szabályalkotás, az adóss ágszolgáltatás elmulasztása. A büntetések között találjuk a városfalak lerombolását, az egyházi és világi kitaszítást és más hasonló szankciókat. Az újkor vége felé hanyatlásnak indult ez a jogfelfogás, és a XIX. század elején meg is dőlt. A kérdéssel fogl alkozott a magyar jog is. Először Mátyás király 1486. évi dekrétuma érintette a kérdést, de foglalkozott vele II. Ulászló 1492. évi dekrétuma is. A következő lépést Werbőczy István Tripartituma jelentette, amely a káptalant, illetve a konventet kívánta bün tethetővé tenni. Később Mária Terézia a céhek ellen is módot adott a represszív intézkedések alkalmazására. Végül 1785től egy királyi rendelet hatására szűnt meg a testületek büntethetőségének lehetősége. Kitűnik tehát, hogy bár a külföldi példák és a gya korlati érvek hatására a magyar jog hajlott a jogintézmény elfogadására, az csekély hatással bírt, és mélyebb nyomokat nem hagyott jogéletünkben és jogfejlődésünkben. Mindezt úgy is lehet összegezni, hogy igazodtunk a fő európai tendenciákhoz. Lényegesen e ltérő irányú fejlődés figyelhető meg az angolszász jogterületen. A XVIII. században a common law még azon az állásponton volt, hogy a jogi személyeknek nincs büntetőjogi jogalanyiságuk, mivel nem lehet saját akaratuk, amely bűnös szándékú cselekedetekre ké sztetné őket. A gyors gazdasági fejlődés, a társaságok számának gyarapodása, szerepük és befolyásuk növekedése azonban a bírói gyakorlatot változtatásra kényszerítette. Hasonló a helyzet az Amerikai Egyesült Államok jogában, jogaiban is. Tisztelt Országgyű lés! Az eddigiekből is látható, hogy az előttünk lévő téma előtörténete igen összetett, és tudnunk kell, hogy a jogterület szabályozására, az egyes jogtechnikai problémák megoldására a legkülönfélébb variációk elképzelhetők, illetve kerültek kidolgozásra, alkalmazásra. Egyre több ország döntött úgy az elmúlt években a kontinentális jog területén is, hogy felülvizsgálva a korábbi, klasszikusnak elfogadott jogelveket, bevezeti, illetve szélesíti a jogi személyek büntethetőségét. (12.10) Ilyen irányú javaslato kat fogalmazott meg az Európai Unió is. A jogásztársadalmat, a tudományos köröket is már régóta foglalkoztatja a problémakör, hiszen számos érvrendszer mozgósítható mindkét oldalon. Ugyanakkor le kell szögeznünk: nem lehet feladatunk ezen viták eldöntése, erre aligha vállalkozhatunk. Nekünk az életviszonyok változása, a társadalom átalakulása által felvetett kérdésekre és kihívásokra kell a választ megkeresnünk és megtalálnunk, és ez bizony nem könnyű. Nem ritka, hogy korábban már biztosnak és mozdíthatatla nnak ítélt felfogásokat kell átértékelnünk. A kor, amelyben élünk, sok szempontból a nagy szervezetek és a szervezetek millióinak kora. Ha megnézzük a különféle cég, egyesületi és alapítványi nyilvántartásokat, a jogi személyek valóságos dzsungele tárul f el előttünk. Az őket alapító, alkotó személyek nagy száma, állandó mozgásuk, a vagyonmozgások és mozgatások bonyolult alrendszerszövedéket jelentenek a társadalmi lét felszínén, sőt afölött, de a felszín alatt is. Lehetőségek és kibúvók, falak, határok és kiskapuk, komoly kapcsolatok és nehéz esetek húzódnak meg itt, nemcsak a civil és a gazdasági, hanem más irányú szervezeteket is erősítve és helyzetbe hozva. Az életviszonyok bonyolultabbá válása az a körülmény, amely a jogalkotókat meggyőzte - amint tudj uk - tucatnyi országban a klasszikus jogi felfogás átértékelésének szükségességéről. Az egyébként jogi alaphelyzet, mondhatni közhely, hogy a jogi személy, amennyiben büntethetővé válik is ezen javaslat általunk remélt elfogadásával, akkor sem eshet azonos megítélés és gyakorlat alá a természetes személyekkel. Ez az intézmény lényegéből és sajátosságaiból ered, ezért is tartalmazza a tervezet azokat az egyedi szabályokat és világos lehatárolásokat, amelyek a kitűzött cél eléréséhez okvetlenül szükségesek. F ontos, hogy konkrét meghatározásra kerülnek azok a természetes
