Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 17 (232. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1552 középmértékű büntetés kiszabásával kapcso latban az ítélkezési gyakorlat annak függvényében, hogy milyen enyhítő, méghozzá komoly súllyal latba eső enyhítő körülmények jelentek meg az elmúlt másfél évben. Higgyék el, kérem, egészen meglepő enyhítő körülményeket találnak! Mindezekre figyelemmel a t örvényjavaslatot elfogadjuk, ahhoz módosító indítványokat fogunk benyújtani, és elfogadásra ajánljuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDFfrakció soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Fenyvessy Zoltán képviselő úrnak, a Magyar Igazság és Élet Pártjából. Ő az utolsó a vezérszónoki körben. DR. FENYVESSY ZOLTÁN , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A büntető törvénykönyv újabb módosítása - mint már többen is utaltak rá - alapvetően a szervezett bűnözés kérdés eire vonatkozik, jogharmonizációs és a más államokkal való együttműködés törekvéseit is magán hordozza egyúttal. Büntetőkódexünk több mint húsz éve van hatályban. Ez alatt az idő alatt nagyon képlékenynek bizonyult, hatálybalépése, 1979. június 1je óta - mint arra Répássy képviselőtársam is utalt - 57 alkalommal került módosításra; már alig lehet ráismerni az akkori Btk.ra. Amikor joghallgatóként az akkor hatályos Btk. tartalmával elkezdtem megismerkedni, a büntető igazságszolgáltatás helyzete a jelenlegi től alapvetően eltérő képet mutatott. Akkoriban még arról volt szó, hogy hazánkban évi 120 ezer ismertté vált bűncselekményt követett el körülbelül 75 ezer bűnelkövető. Ezek a tényszámok arról árulkodtak nekünk, hogy él közöttünk körülbelül 60 ezer problem atikus életvezetésű ember, aki nehezen tudja megemberelni vagy türtőztetni magát, és életvitelével folyamatos problémát, munkafeladatot ró a magyar államra, cselekményeik elbírálása, kinyomozása, kivizsgálása gondokat, feladatokat jelent a magyar államnak; és ebből a célból - az igazságszolgáltatás kizárólagos monopóliumát birtokolva - szervezeteket kellett fenntartani és feladatokat kellett ellátni. Ez volt a dolog lényege akkoriban, amikor körülbelül 10 millió 800 ezer fős volt az ország lakossága, amihez viszonyítva ezek a tényszámok kezelhetőnek tűntek. Az elkövetett bűncselekmények több mint 60 százaléka vagyon elleni bűncselekmény volt, és körülbelül 15 százaléka adta a közlekedési bűncselekmények tényszámait. 1989ben, az úgynevezett rendszerváltáskor már 200 ezerre növekedett az ismertté vált bűncselekmények száma, 1998ban pedig ez a szám elérte a 600 ezret. Ezen rossz kép árnyalása irányában a büntető igazságszolgáltatás segítségére sietett a statisztika is, mivel 1999ben a szabálysértési kódex meg alkotásával 5 ezer forintról 10 ezer forintra növekedett a vagyoni jellegű szabálysértések értékhatára, ezáltal nagyon sok apróbb súlyú bolti lopás, rongálás és hasonlók kikerültek a bűnügyi statisztika tényszámainak a regisztrálásából. Jelentős részben en nek következtében 2000ben csupán 450 ezer ismertté vált bűncselekményt regisztráltak a bűnügyi kimutatások. Más a helyzet tehát ma, mint korábban volt, amikor egy nagyobb lélekszámú országban lényegesen kisebb volt az ismertté vált bűncselekmények száma. A MIÉP képviselőcsoportja a bűnözés visszaszorítását és elfogadható keretek között tartását a legfontosabb állami feladatok egyikének tekinti. A Btk. jelenlegi, 58. módosításáig tanulságos idők teltek el. Ez a módosítás abból a felismerésből táplálkozik, h ogy a bűnözés is egyre nagyobb szervezettséget, szakmaiságot és profizmust kezd magára ölteni. (11.00) A bűnözés is halad a korral, és szervezettsége, hozzáértése nagyobb ütemben tökéletesedik, mint a bűnüldöző szervek munkájának a hatékonysága. Ha ez nem így lenne, akkor a bűnözők Magyarországon nem tudtak volna ilyen impozáns statisztikai eredményeket produkálni. Jelenleg az ismert bűncselekmények többségét kitevő vagyon elleni bűncselekmények évente körülbelül 100 milliárd forint ká rt okoznak az országnak, ismereteim szerint. A törvényjavaslat a szervezett bűnözés érdeklődési területét törekedik feltérképezni és újraszabályozni. Ezek a
