Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP):
1520 Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Szabó Sándorné képviselő a sszony, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, "Három a magyar igazság, egy a ráadás" címmel. Öné a szó, képviselő asszony. SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Három a magyar igazság, egy a ráadás. Im már minden lehetséges parlamenti eszközzel éltem a Győri Tanítóképző Főiskolán kialakult helyzet megoldásának segítése érdekében. Negyedszer kérem az oktatási minisztert és hívom, látogasson el Győrbe, először májusban, majd júniusban, aztán szeptemberben és most. Legyen a vendégem egy olyan találkozón, ahol a nyugatmagyarországi egyetem vezetői, az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar főigazgató asszonya, a hallgatói önkormányzat képviselői és az intézményi kari tanács tagjai ülnének az asztal kö rül. Az oktatási miniszter semmitmondó válaszra csak a mai napon, a napirend utáni felszólalásra való bejelentkezésem után méltatott. Szeretném tudni és a kormány képviselőjének a válaszát hallani: csak az ellenzéki képviselőknek kell hónapokat várni a min iszteri válaszra, még egy elutasítóra is, vagy a kormánypártiaknak is? A tegnap keltezett válaszlevelében a miniszter azt írja, ahogy a minisztérium megtette a szükséges és jogszerű lépéseket, törvényességi felügyeleti jogával élve. Sajátosan értelmezte ez t az oktatási miniszter megbízottja ez év június 18án, aki a kari tanács választásának reggelén érkezett az intézménybe egy célvizsgálat végzésére. Szomorú tény, hogy erről a célvizsgálatról, az ennek keretében tartott meghallgatásokról nem készült jegyző könyv, sőt emlékeztető sem. A kari tanácstagokat választó értekezletet a miniszter megbízottja hosszú ideig győzködte, halasszák el a választást, mert a főiskola veszélyben van. Az új kari tanácsba minden régi, a főigazgató asszony módszerei ellen tiltakoz ó, a demokráciáért súlyos egzisztenciális kockázatot vállaló oktatót ennek ellenére újra megválasztottak. (22.20) Az oktatási miniszter urat kérdezem, tudjae, hogy azóta az egyik kari tanácstag tanszékvezetőt a fegyelmi indításával párhuzamosan a főigazga tó asszony kitiltotta az intézményből. Tudjae, hogy a másik tanszékvezetővel "kedvezőbben" bánt a rektor, mert a fegyelmi indítása mellett még dolgozhat? Vajon mire számíthatnak a most fegyelmi alá vont oktatók? Ezt azért kérdezem, mert tavaly László Rich árd tanársegéd ellen fegyelmit indítottak, és fellebbezésének elbírálása előtt elbocsátották. Kérdezem, hogy tudjae, hogy a kari tanácstagok összefogását és választóikkal való kapcsolattartását szervezkedésnek, sőt összeesküvésnek minősíti a főigazgató, é s ezen az alapon jár el ellenük. Ezt lenne hivatott bizonyítani az a hallgatói vallomás, visszaemlékezés is, amely az idén nyáron született, másfél évvel az események után. Tudom, az oktatási miniszter elkötelezett híve a demokratikusan működő autonóm fels őoktatásnak. Személyesen hallottam a miniszterelnök úr kedvenc rádióműsorában, a Vasárnapi újságban a miniszterrel készült interjút, amelyben a kari tanácsok tagjait rendszerváltó, bátor felállásra buzdította. Győrben megfogadták az oktatók a miniszter tan ácsát, és komolyan vették a bátorítást. Ugye bízhatnak benne, hogy nem szolgáltatja ki őket a helyi hatalom kényének, kedvének, sőt bosszújának, hanem megvédi őket? Ezek ismeretében kérdezném, még mindig úgy gondoljae, nem kelle egy asztalhoz ülnie minde n érdekeltnek egy mediátor, közvetítő szervezésében? A miniszter úr még májusban, az interpellációmra adott válaszában elismerte, a miniszter felelős a felsőoktatásban kialakult viszonyokért. Abban vajon nincs felelőssége, hogy az alaptalanul indított fegy elmikkel próbálják letörni a kari tanácsi tagok kötelességéből fakadó, törvényeket tiszteletben tartó és tartatni akarók ellenállását? Ezek után vajon még mindig fenntartja a Kisalföldben tett nyilatkozatát, miszerint ebben az ügyben nem az a fontos, kinek van igaza? Meggyőződésem: a demokratikus személyiségű pedagógus nevelésének elengedhetetlenül fontos színtere a demokratikus szellemiségű felsőoktatási intézmény. Azok az elsőévesek, akik most
