Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
1518 továbbtanulást. Ez azt is jelenti, hogy évente az első évfolyamra felvett ek mintegy 20 százaléka az esti, levelező tagozatokon tandíjmentes hallgatóként kezdheti meg a tanulmányait. A költségtérítéses képzés, amelyet a felsőoktatási intézmények hangsúlyozottan szolgáltatásként hirdetnek meg, kétségkívül - egyetértek képviselő ú rral, hogy valóban - anyagi terheket jelentenek a továbbtanulóknak. Ugyanakkor a munka mellett tanulók zöme - 6070 százaléka - már a második vagy további diplomáért tanul, illetőleg az alapképzettségéhez újabb, szakirányú képzést szerez meg. Ezt a továbbt anulást már a munka világa ösztönzi, része az egész életet átfogó tanulásnak, és alapvetően a továbbképzés körébe sorolható. (22.10) Ennek a költsége pedig igazodik a szolgáltatásellenszolgáltatás arányossága folytán magának a szolgáltatásnak az értékéhez , tehát a képzési ráfordítást fedezni kell az itt felmerülő képzési költségeknek. Egyetértek azzal, hogy ez bizony sok esetben számottevően igen költséges úgy, ahogy azt a képviselő úr is említette, bár megjegyzendő, hogy a képzésben felvett kurzusokhoz ké pest az értékek között ön szélső értékeket is említett, tehát a legdrágábbakat az orvosi díj vonatkozásában. A kormány e költségtérítéses képzésben is a hallgatók érdekeit védi, amikor a fizetés mértékeként a képzési ráfordítás összegét jelöli meg, és a ta nulmányok során a felvételkor meghirdetett összeg növelését az éves infláció mértékéig engedélyezi. A 2000től hatályos jogi szabályozás tehát a költségtérítéses képzésben is a hallgatók jogbiztonságát szolgálja. Hangsúlyozottan itt már a másod- és harmadd iplomákról van szó, nem vitatva a költségtérítés szolgáltatási értékének igen magas voltát. Megjegyezni kívánom végül és nem utolsósorban a diákhitelprogram sikerességét, indokoltságát. Ennek sikerét jól jelzi, hogy már 75 ezer diák vásárolta meg a hitelig énylési csomagot eddig a pillanatig, 45 ezren pedig már igényelték is a hitelt. Részben tehát egyetértek a képviselő úr álláspontjával, de nagyobb részben a kormány a lehetőségek határain (Az elnök jelzi az időkeret leteltét .), különösen a kétéves költségv etés határain belül mindent megtett. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Csak tájékoztatásul szeretném mondani, hogy válaszadásra is ötperces időkeret áll rendelkezésre. Tisztelt Képviselőtársaim! Molnár Róbert fideszes képvise lő úr jelezte, hogy nem kívánja a mai napirend utáni felszólalását elmondani. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Weszelovszky Zoltán képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, "Parlamenti tapasztalatok három tételben. - 1. Demokrácia a pa rlamentben" címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Alig van időnk hátra a következő választásokig, így már ma is a kampány az úr, és számítani lehet arra, hogy ezután mi ndent elönt. Ezért, mivel megfontolt gondolkodásra ajánlható, amit mondani szándékozom, ezt most kell elmondanom, hogy legyen esély a megfontolásra és a gondolkozásra. Arról van szó, hogy a harmadik parlamenti ciklust megélve elegendő tapasztalat gyűlt fel ahhoz, hogy legalább nagy vonalakban, a rendelkezésre álló idő kényszere miatt a lehető legrövidebben felvázoljuk, mi az, amit nem lenne szabad a mai parlamenti gyakorlatból átvinni a következőre. A terület beláthatatlanul nagy. Nagyon nehéz volt hát a vá lasztás. Át- meg átolvasva a parlamenti jegyzőkönyvek hatalmas szövegtömegét, az egyikben a következő elnöki figyelmeztetést olvastam: "Tisztelt Képviselőtársaim! Tiszteljük egymást... - ez hozzátartozik a Ház tekintélyéhez." Ez jó választási alapot adott. Azt kellett tehát megvizsgálni, hogy mi tartozik a Ház tekintélyéhez és mi rombolja azt.
