Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - IVÁNCSIK IMRE (MSZP):
1509 akkor 12 havit javasoltam, ha 16 évet tölt le, akkor 18 havit, ha 20 évet, akkor legalább 24 havit. Tehát ha valaki 24 éves korától 44 éves koráig ereje teljét adja a hadseregnek, és utána, mivel az előmenetelben nem tud továbbmenni, továbbképzésre már nem alkalmas, vag y a hadseregnek már nincs szüksége erre, akkor új életet kell 44 éves korában kezdenie. Úgy gondolom, hogy a nyolchavi kielégítés egyszerűen nevetséges. Kétévi fizetésből, két évnek megfelelő végkielégítésből már tud kezdeni valamit, létre tud hozni egy ki svállalkozást, és tulajdonképpen megelégedéssel nézhet vissza a hadseregben töltött éveire. Ha már ilyet adunk, akkor nem szabad szűkkeblűnek lenni. Így tudjuk biztosítani azt, hogy a hadsereg piramis szerkezete végrevalahára egyszer valóban létrejöjjön. A 84. pontban Lezsák Sándor képviselőtársam és kedves barátom már kifogásolta azt, hogy ha nyugállományba helyezett hivatásos katonát a törvénynek megfelelően visszavesznek hivatásos állományba, akkor a szolgálati nyugdíját szüneteltetni kell, vagy rokkant sági nyugdíját, vagy baleseti rokkantsági nyugellátását. Itt visszaköszönnek a pártállami dolgok, ahol korlátozva voltak a jövedelmek, tehát valaki ne kereshessen, ne kapjon két jövedelmet. A nyugdíj egy járadék, ami jár, amiért megdolgozott az ember az él etében, és ezt egy törvény nem korlátozhatja. Én alkotmányellenesnek is tartom ezt a módosító javaslatot. Ez jár neki! Nem értem, hogy hol élünk most, hogy lehet egy ilyen módosító indítványt beadni. Vagy ha valaki rokkantsági járadékot kap, é s a hadsereg mégis úgy dönt, hogy annyira fontos neki az a személy, hogy visszaveszi, mert tegyük föl, egy rádiólokátorkezelő - amit egy mozgássérült is adott esetben tud kezelni , akkor miért szűnjön meg a rokkantsági ellátása, ami arra szolgál, hogy ko mpenzálja az ő rokkantságával kapcsolatos pluszköltségeket, és megkönnyítse az életvitelét, ha a hadsereg úgy döntött, hogy ilyen formában is szükség van a szolgálatára? Hogy lehetett ezt beadni, kedves Árpád?! És nem értem, hogy szavazhatta meg a bizottsá g, és az előterjesztő, kedves államtitkár úr, hogy a csudába támogathatta. Ez egy alkotmányellenes indítvány. A következő indítványomat támogatja a kormány, arról nem érdemes beszélni. (21.30) A 91. pontban, a 90. pontban és a 93. pontban foglalt módosító indítványnak az a lényege, hogy a beosztásokhoz kapcsolódó konkrét iskolai végzettségi, szakképzettségi, tanfolyami végzettségi és képesítési követelményeket ne jogszabály, hanem törvény határozza meg. Ugyan a törvény is jogszabály, de egy magas szintű jog szabály. Úgy gondolom, hogy a hadseregre vonatkozó legfontosabb követelményeket, épp a hadsereg fontosságának érdekében, célszerűbb törvényben szabályozni. Nem lehet azt egy egyszerű rendelettel vagy belső szabályzattal, vagy a jogszabályok számtalan alacs onyabb fokával szabályozni, hanem törvénnyel kell meghatározni, törvényben kell meghatározni, és ezáltal, úgy gondolom, az Országgyűlés ellenőrző, felügyelő jogköre is érvényesülni tud. A 103. pontban előmeneteli bizottságokról van szó. Ezek az előmeneteli bizottságok nagyon fontos szerepet töltenek be a hivatásos állomány életében, és az van ide írva, hogy ilyen előmeneteli bizottságot országos hatáskörű szervenként kell létrehozni. Ehelyett azt javasoljuk, hogy haderőnemenként, illetve hadtest szintű veze tő szervenként kell létrehozni, hiszen ott ismerik legjobban az állománnyal kapcsolatos, állománnyal szemben tanúsított követelményeket, ott tudják ezt a legjobban megítélni, ott vannak azok a konkrét ismeretek, amelyek alapján igazságos döntés várható. Ez eket szerettem volna az önök nagybecsű figyelmébe ajánlani. Köszönöm, elnök asszony. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm a képviselő úr felszólalását, és kétperces időkeretben megadom a szót Iváncsik Imre képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képvi selőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr! IVÁNCSIK IMRE (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Mécs Imre képviselőtársam utoljára említett javaslatára szeretnék utalni. A vezérszónoklatomban, a frakció nevében elmondott vezérszónoklatban az
