Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - IVÁNCSIK IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
142 Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Honvédség állományától, a hivatásos és szerződéses katonáktól az újonnan megjelent feladatok mind nagyobb áldozatvállalást követelnek. Ez a törvényjavaslat pontosan azt célozza megf ogalmazni, hogy hosszú távon a haza védelmét és a vele járó feladatok teljesítését önként vállaló katonák mindenkor értsék, hogy mire vállalkoznak és ezért miről kell lemondaniuk, valamint mire számíthatnak mindezek viszonzásaképpen, hiszen a jövőre nézve a katonák már hosszú ideje joggal várták és várják el ezt tőlünk. A hivatásos katonák részére felvázolt életpálya és a szerződésesek elé tárt pályakép őszinte tükre a társadalom megbecsülésének és teherbíró képességének. Végezetül örömmel számolhatok be a katonáknak, ha stílszerűen akarnék fogalmazni, azt mondhatnám, jelenthetem a katonáknak, hogy a jövő elkezdődött. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Iváncsik Imr ének, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának; őt Atyánszky György úr, a Független Kisgazdapárt szónoka követi. IVÁNCSIK IMRE , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Úgy ítélem meg, hogy rendkívül nagy jelentőségű törvényjavaslat fekszik előttünk, a Ház asztalán. Mégpedig olyan törvényjavaslat, amely nem előzmények nélküli, hiszen azt a törvényt, amelyet elődjének tekintünk - és itt már a beajánlásokban is elhangzott, hogy sok vonatko zásban épít a korábbi törvényre - nagyjából három éves vitát követően, 1996ban fogadta el a Ház, nagy többség támogatását megnyerte akkor ez a törvénytervezet. Ezzel az Országgyűlés akkor magasabb szintre emelte a hivatásos állomány szolgálati viszonyának szabályozását. Nagy jelentőségű volt ez a szabályozás akkor a demokratikus hadsereg működése jogi hátterének létrehozásában, valódi jogállami megoldások alkalmazásában és a nyugati hadseregek gyakorlatának és tapasztalatainak széles körű hasznosítása terü letén. A honvédség, a határőrség és a rendvédelmi szervek az akkori felfogás szerint a közszolgálatnak olyan egymáshoz közel álló területei, amelyek közösek abban, hogy a benne dolgozó hivatásos állománnyal szemben nagyobb áldozatvállalást kívánnak és az á llampolgári jogaikat bizonyos korlátozások érik eközben. (10.30) Tehát célszerűnek látszott akkor az egységes törvényi szabályozás, az egy törvényben történő szabályozás. A jelenlegi kormánykoalíció - ezt ma már több ízben hallhattuk - úgy döntött, hogy át dolgozza a közszolgálati rendszert, és új törvény megalkotását javasolta a parlamentnek, majd arról is döntött - ezt is hallottuk , hogy önállóan kívánja szabályozni a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak jogállását. Ez az a törvényterveze t, amelyet a következő hetekben tárgyalni fogunk. A bizottsági ülésen feltett kérdésre adott válaszból megtudhattuk, hogy a kormány három ízben is foglalkozott a törvénytervezettel, és hogy a kidolgozás során számos feszültség, illetve érdekkülönbség is fe lvetődött; többször volt tárcaközi egyeztetés. Igazából az nem derült ki a számomra, hogy mi volt a lényege ezeknek a vitáknak, hogy a Belügyminisztérium miért nem támogatta az eredetileg benyújtott tervezetet. Bennem az a kérdés is megfogalmazódott, hogy mivel július 1jével már a Belügyminisztérium állományába tartozók élvezték azokat a lehetőségeket és juttatásokat, amelyeket a rájuk vonatkozó törvény biztosított a számukra, vajon milyen erkölcsi alapja lehetett a BMnek, hogy ellenezze ennek a szabályoz ásnak a gyors elkészítését, vagy mik voltak azok a szakmai megfontolások, amelyekkel nem értettek egyet, és amelyek tovább késleltették azt, hogy ez a törvény a Ház elé kerülhessen. Úgy ítéljük meg, hogy a törvény szövegének a megismerésével, a várható köv etkezmények átgondolásával felvázolható néhány olyan gond, amellyel majd a végrehajtás során szembesülnünk
