Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - IVÁNCSIK IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
143 kell. Az első ilyen lehet, hogy öt év már begyakorlott használat után most a hadsereg állományának, a parancsnokoknak egy teljesen új törvényt kell m egismerniük, értően alkalmazniuk. A másik ilyen probléma lehet, hogy néhány munkaügyi bíróságon és néhány munkaügyi bíró gyakorlatában a jelenlegi törvény alkalmazásával kapcsolatban is felfedezhető, hogy súlyos hiányosságok tapasztalhatók. Nyilván ezek cs ak fokozódhatnak egy új törvény bevezetése során. Abban bízhatunk persze, hogy majd azok az előnyök, amelyek a törvény alkalmazásával járnak, kárpótolhatnak bennünket ezekért a gondokért. Másik jelentős problémának látjuk - ez a bizottsági beajánlásban is elhangzott , hogy a tervek szerint a törvény 2002. január 1jével lép hatályba, míg a miniszternek a javaslat egy évet biztosít arra, hogy a végrehajtási utasításokat, rendeleteket kibocsássa. Kérdésemre adott válaszból kiderült a bizottsági ülésen, hogy szerencsére ezeknek a tervezeteknek a kidolgozása gőzerővel folyik a minisztériumban. Az a határozott kívánsága a szocialista frakciónak, hogy a törvényjavaslatot oly módon változtassuk meg - figyelembe véve azt is, hogy jók a feltételek, hogy ez betartha tó legyen , hogy a hatálybalépéssel egy időben jelenjenek meg ezek a részletszabályok, hiszen így egy nagyfokú bizonytalanságot és egy átmeneti szabályozatlanságot küszöbölhetünk ki, ha a törvény jóváhagyására, pontosabban hatálybalépésének idejére ezek a szabályok is elkészülnek. Remélem, majd a miniszter úr a vita során vagy a vita végén megnyugtató választ fog adni erre a felvetésre. Mint tudjuk, a közszféra más szereplői ez év július 1jétől már részesültek azokból az áldásokból, azokból a javakból, be nne az illetményemelésből, amelyeket a rájuk vonatkozó törvény a számukra biztosított. Nagyon sajnáljuk, hogy a honvédelmi tárca nem tett megfelelően hatékony lépést annak érdekében, hogy ez a Magyar Honvédségben dolgozó állományt is érinthesse. Ugyanakkor , amikor a - természetesen, hiszen rájuk vonatkozik - minisztérium köztisztviselői állománya megkapta ezeket a juttatásokat, a csapatok nem kaphatták meg, hiszen most van előttünk ez a javaslat, és a legjobb esetben ez január 1jétől lesz lehetséges. Ezért bennünk még az is felvetődik, hogy vajon a tárca vezetése alkalmase arra, hogy a honvédség érdekeit markánsan megjelenítse és képviselje a kormányban. Elhangzott ma már többször, hogy abban különböző a megítélésünk - kormányoldalon és ellenzéki oldalon , hogy indokolt volte ez a hosszú várakozás vagy sem. Mi azt állítjuk, hogy lehetett volna korábban, jobban átgondolva, a többiekkel együtt részesíteni ezekből az előnyökből a honvédség állományát is. A kormánypárttól azt az érvelést halljuk, hogy egy meg felelően logikusan felépített, egymásra épülő törvénykezési menetrendben ez csak most következhetett. Ez két nézőpontbeli különbség, de nem ez a lényeg. Az a lényeg, hogy teljesen függetlenül a megítéléstől vagy az indoklástól, a katonák valóban hátrányt s zenvedtek a közszolgálat más szereplőivel szemben. Éppen ezért abban teljes az egyetértésünk, hogy egy megfelelő mértékű egyszeri juttatásra, kompenzációra van szükség. Ezzel kapcsolatban is tudjuk, hogy kidolgozó munka folyik a minisztériumban. Két követe lmény figyelembevételét azonban nélkülözhetetlennek tartjuk. Az egyik, hogy ez a kompenzáció megfelelő mértékű legyen, tehát arányban álljon azzal az elmaradással, amit elszenvedtek a hivatásos katonák, másrészt azok kapják a kompenzációt és csak azok kapj ák, akik valóban hátrányt szenvedtek. A szocialista frakció honvédelmi bizottságban dolgozó tagjai igyekeztek az érintettek körében is minél szélesebb körből véleményt gyűjteni, megismerni az álláspontjukat, a kilátásokat, a várakozásaikat, az elvárásaikat a törvénytervezettel kapcsolatban, és ezek alapján, az ő véleményüket is figyelembe véve, néhány kifogást szeretnék a törvénnyel kapcsolatban megfogalmazni. Az első az előmeneteli rendszerrel kapcsolatos. Nagyon egyetértünk azzal a humán filozófiával, ame lynek lényegét a bizottsági ülésen is megfogalmazták a tárca képviselői, hogy ne a hadseregből
