Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1391 felét hazai erőműve kből kötelesek megvásárolni, ez a 33 százalék már csak 1516 százalékot jelent, tehát az átmenet biztosított. A másik csoportba a közüzemi fogyasztók tartoznak, ők a lakossági, a kommunális és az egyéb kisebb fogyasztók. Ők azok, akik méreteik, szerényebb felhasználási kapacitásaik vagy széttagoltságuk miatt gyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, ezért az államnak kötelessége érdekeiket védeni. Ők azok, akiket nem szabad egy liberalizált piac viszonyainak kitenni, hiszen ennek a helyzetnek bizo nyosan csak vesztesei lehetnek, különösen az első időben. Az erős alkupozíció hiánya miatt ők nem dönthetnek szabadon arról, hogy kitől, melyik termelőtől vagy kereskedőtől és milyen áron szerzik be a villamos energiát. E fogyasztók érdekeit az állam a tör vényben előírt közüzemi ellátási kötelezettség biztosításával és szabályozott végfelhasználói árral képes védeni. Az előbb elmondottak teljesülését hogyan szolgálja a tervezet? Úgy, hogy a villamosenergiaellátást egy együttműködő rendszer biztosítja. A re ndszeren belül két piaci mechanizmus alakult ki, elkülönült szereplőkkel és elkülönült szabályozással. A rendszert magát az előbb említett független rendszerirányító koordinálja. A javaslat a termelői piacot megnyitja, hiszen bárki építhet és működtethet a feltételek teljesülése esetén erőművet, de csak szigorúan piaci alapon. A meglévő erőművek azonban, amelyek szinte mindegyike nem piaci alapon épült, szerződéseik értelmében termelésük egy részét kötelesek a közüzemi fogyasztók ellátása érdekében nem piac i áron értékesíteni. Ezek a termelők fennmaradó kapacitásukkal természetesen versenyezhetnek a piacon a feljogosított fogyasztók ellátásáért itt. Itt azonban el kell mondanom néhány olyan mondatot is, ami talán nem ehhez a törvényhez kapcsolódik, de fontos róla szót ejteni: ez pedig a régi, hagyományos erőművek környezetvédelmi állapota. Mind környezetvédelmi szempontból, mind az elhagyott bányák rekultivációs, rehabilitációs szempontjából ezek az erőművek jelen állapotukban nem képesek ezen feladatukat tel jesíteni, szabadpiaci körülmények között pedig végképp nem lesznek képesek. Példaként említhetném Ajkát és környékét, ahol a már nem művelt bányák olyan környezeti károkat okozhatnak, ami Ajka egész környezetét, lakosságát veszélyeztetheti, ezért itt indok olt egy erőteljes állami beavatkozás. Visszatérve e kis kitérő után: a közüzemi láncolatot sajátos ellátási kötelezettség jellemzi. A közüzemi nagykereskedőt a közüzemi szolgáltatóval szemben, a közüzemi szolgáltatót pedig a közüzemi fogyasztókkal szemben terheli felelősség, illetve kötelezettség. Amikor a feljogosított fogyasztók és a termelők, illetve a nagykereskedők viszonyáról beszéltem, egy lehetséges csapdahelyzetről is szót ejtettem. Mi okozhat ebben a rendszerben zavart? A zavar oka elsősorban az l ehet, hogy a hazai jogi normák még nem mindenben egyeznek az Európai Közösség normáival, illetve életbe lépésük eltérő időpontja okozhat zavart. Tulajdonképpen arról van szó, hogy egy kialakulófélben lévő piacon a negatív hatások szinte azonnal érvényesülh etnek. Ennek oka lehet például az esetleges kedvezmények megvonása, és az árnövekedés azonnal érezhető. A kedvező hatások, elsősorban az árcsökkenés nyilván jóval később következnek be, és jóval később éreztetik hatásukat. Ha tehát egy, már jól működő piac ról jelenik meg egy termelő vagy kereskedő a mi formálódó, inkább még csak negatívumait éreztető drága piacunkon, akkor a megjelenők esélyei - elsősorban olcsóságuk miatt - lényegesen jobbak. Az Európai Unió az előbbiek miatt hosszas előkészítés után elfog adta a villamosenergiapiac belső szabályairól szóló irányelvet. Ez az irányelv a tagállamok számára előír egy meghatározott ütemű és fokozatos piaci nyitást. Az irányelv piacnyitással nem érintett fogyasztók esetében lehetőséget ad a közüzemi szolgáltatás i kötelezettség fenntartására, míg a feljogosított fogyasztók esetében a rendszerhez való szabad hozzáférés mellett biztosítja az integrált villamosenergiaipari vállalkozások tevékenységének szétválasztását, valamint azok átlátható és diszkriminációmentes
