Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1392 működését ugyanúgy, ahogy ezt az előttünk fekvő törvényjavaslat is teszi, amely ezek szerint tehát kitűnően illeszkedik az Európai Unió jogrendjéhez. Az előttem szólók közül többen emlegették a hatásvizsgálat hiányát. Nem mondom, hogy a következő mondatok a hatásvizsgálatot pótolják, de azért érdemes figyelni arra, hogy az európai uniós tagállamokban a piacnyitás 1999. február 27ével vette kezdetét, és az azóta eltelt időszak tapasztalatai rendkívül kedvezőek. Kedvezőek, mert az árak mind a nagyfogyasztók , mind a közüzemi fogyasztók esetében csökkentek; persze ez a piac teljesen más kondíciókkal indult. A következő kérdés az, hogy e jól működő piac kihívásaival szemben mi fogja védeni a mi formálódó piacunkat: az európai uniós csatlakozásig e törvény, külö nösen a törvény 47. és 48. §a. A csatlakozás után ezt a védelmet a reciprocitási klauzula fogja biztosítani. Miről is szól ez a klauzula? Arról, hogy a piacnyitás egyenlőtlenségeinek elkerüléséért a tagállamban feljogosított fogyasztóval esetlegesen megkö tendő szerződést meg lehet tiltani, ha az ellátó tagállamban a fogyasztó nem minősülne feljogosítottnak. Tehát a reciprocitási klauzula következtében az eltérő fejlettségű piacok szereplői csak akkor kerülhetnek üzleti kapcsolatba, ha piaci pozícióik bárme lyik piacon közel azonosak. Összegezve tehát: a törvényjavaslat legfőbb erénye a piac kialakulásának, erősödésének biztosítása és a fokozatosság elvének betartása. Ez a fokozatosság és a kétszintűség, a piac szétválasztása védi a szereplőket, a hazai szere plőket egymással szemben, és védi a hazai formálódó piacot a fejlett külföldi piacokkal szemben. Ez a védelem a külföldi piacokkal szemben mindaddig fennáll, amíg a hazánk európai uniós csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés életbe nem lép és azt ki ne m hirdetik. Ugyanis ekkor a 47. és a 48. § hatályát veszíti. Ennyit a törvényjavaslat szükségességéről. A hátrányokról, a hibákról nem kormánypárti feladat beszélni; nyilván vannak, és nem is akarom az ellenzék kenyerét elvenni. Bizonyára ennek bőven lehet ünk majd tanúi a későbbi vitában, és azt gondolom, az eddig elhangzottak is megfontolásra érdemesek, hiszen nagyon komoly szakmai érvek hangzanak el. Az előzetesen kézhez kapott szakértői anyagok, amelyek a piac szinte minden szereplője - a termelők, a ker eskedők, a nagyfogyasztók - részéről érkeztek, szinte azonos arányban, de másmás szempontok, saját szempontjaik alapján bírálják a javaslatot. (11.40) Ezek ismeretében meg merem kockáztatni, hogy a törvényalkotó jó úton jár, hiszen a piac egyik szereplőjé t sem sújtja jobban a többinél, és nem is teremt senki számára kivételezett helyzetet. Összefoglalva és végezetül: a törvényjavaslat szükségszerű, időszerű, jól megfontolt, szakmai érvekkel kitűnően alátámasztott, ezért a Magyar Demokrata Fórum a törvényja vaslat törvénnyé emelését és parlamenti elfogadását jó szívvel javasolja a tisztelt Háznak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Szólásra következik Balczó Zoltán képviselő úr, a Magyar Igazság és Élet Pá rtja képviselője. BALCZÓ ZOLTÁN , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A villamos energiáról szóló, a kormány által 2000ben beterjesztett törvényjavaslat vitájában módomban állt - rész letes elemezés alapján - megindokolni, hogy miért kértem a MIÉP képviselőcsoportja nevében a javaslat visszavonását. A tervezet 2002es hatálybalépése a nemzeti érdekkel ellentétes lett volna, egyébként pedig a szükséges hatásvizsgálatok is hiányoztak. Enn ek alapján tettem föl kérdést Orbán Viktor miniszterelnöknek, tudakolva, hogy szándékoznake visszatéríteni az energiapolitikát arra az útra,
