Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MATOLCSY GYÖRGY gazdasági miniszter, a napirendi pont előadója:
1367 fokozatosan vezessük be mintegy tíz év alatt, 2003tól 2010ig, sőt azután is fokozatosan vezessük be a magyar gazdaságba. Ez a javaslat azon alapu l, hogy 199596ban megtörtént egy nagy váltás a hazai energiarendszerben. Akkor azonban az állami monopóliumot magánmonopóliumokra cseréltük, és bár voltak helyes és kedvező hatásai ennek, például nőtt az energiahatékonyság, Magyarország bekapcsolódott az európai, ezen belül az európai uniós villamosenergia- és energiarendszerbe, csökkent Magyarország államadóssága, azonban negatív hatása az volt, hogy egy féloldalas, torz energiatulajdonosi szerkezet alakult ki. Először történt meg az energiaszektor eladá sa külföldi befektetők részére, és utána történik meg a piacnyitás. Ezzel fordított irány és megoldás van minden fejlett országban. Ezt a kialakult helyzetet kezeli ez a villamosenergiatörvény, amely tehát az eladás után most megteremti a monopólium helye tt a versenyt, és ennek a versenynek az eszköze a piacnyitás. A következő alapelv, amin a villamosenergiatörvény nyugszik, az, hogy a felkészülésre, az új rendszerre való átállásra elegendő időt kell biztosítani valamennyi piaci szereplő részére. Nem babr a megy a játék, hogy milyen hibákat lehet elkövetni, azt láttuk például legutóbb Kaliforniában. Az Egyesült Államok három nagy energetikai rendszere, földrajzilag három nagy egységre kiterjedő energetikai rendszere nincs összekötve, és nem volt lehetőség a rra, hogy a törvényhozók, akár az üzleti szereplők Kaliforniában a megnövekedő igényekkel szemben megnövekvő kínálatot állítsanak. Nagyon sok hibát lehetett volna elkövetni, nem követjük el ezeket. Ahhoz azonban, hogy egy nagyon alapos, jó felkészüléssel t érjünk át 2003. január 1jétől a piacnyitáson nyugvó, új villamosenergiarendszerre, idő kell. Ezért javasoljuk most a törvény elfogadását, és ezért javasoljuk azt, hogy 2003. január 1jétől történjen meg a piacnyitás. Rendkívül fontosnak tartom, és felhív om a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a energiapolitikában szereplő biztonsági alapelvet az új, független rendszerirányító kell hogy megvalósítsa. Ez egy új elem. A jelenlegi rendszerben is működik persze ennek az előképe. Az MVMből kiválva és a Gazdaság i Minisztérium alatt mint független intézmény működve ez a rendszerirányító lesz képes arra, hogy a termelőkapacitásokat, a hálózati elosztó kapacitásokat és a fogyasztói igényeket összehangolja. Mérleget készít, az árakat nyilvánosságra hozza, és a függet len rendszerirányító egész működése arra irányul, hogy a biztonságot megteremtse a termelés, az elosztás és a fogyasztás között. Végül pedig: a szabad hozzáférés a villamosenergiaátviteli és elosztó hálózatokhoz; nos, ez az az alapelv, amin lényegében ny ugszik a villamosenergiatörvény, ez az az alapelv, ami a versenyt teszi a monopolhelyzet helyére, s azt gondolom, hogy ez viszi előre, ez a következő lépése a hazai villamosenergiarendszer fejlesztésének. Két piac alakul ki a törvénytervezet szerint, az egyik a közüzemi piac, a másik a versenypiac. A közüzemi piacon hatósági árak érvényesülnek, ez védi a fogyasztókat, és miután a nagyfogyasztókra terjed ki először 2003tól a piacnyitás, a kisfogyasztókat - közöttük a háztartásokat, a kisvállalkozásokat - a hatósági árak védik. Nincs verseny ezen a közüzemi piacon. A nagykereskedők, mégpedig a monopolhelyzetben lévő közüzemi nagykereskedők, az MVM és hat területi közüzemi szolgáltató része még ennek a közüzemi piacnak. Versenypiac nyílik meg 2003. január 1jétől a törvényjavaslat szerint. Nos, ez az az új elem, ami a monopólium helyére a versenyt állítja. Fokozatos piacnyitás történik a kormány döntésének megfelelően. Mi azt javasoljuk most, hogy 2003. január 1jétől a piac 3335 százalékára nyíljon meg a pi ac. Ez a fokozatosság szükséges ahhoz, hogy kipróbáljuk, hogy hogyan is működik a verseny Magyarországon. A nagyfogyasztókat éri el először a piacnyitás, és a nagyfogyasztók árcsökkenése, költségcsökkenése hathat utána majd az egész gazdaságban a költségek csökkentése felé. A feljogosított fogyasztók szabadon választhatnak saját energiaellátót a versenypiacon belül, nos, ez a verseny eleme. A külkereskedelmet liberalizáljuk ebben a körben, ez a piacnyitás. Természetesen mindebből az következik, hogy nincs á rszabályozás.
