Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. október 16 (231. szám) - A villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MATOLCSY GYÖRGY gazdasági miniszter, a napirendi pont előadója:
1368 A rendszerirányítónak - amely szeretném még egyszer aláhúzni, az egész új villamosenergiarendszernek, a piacnyitásra épülő versenyrendszernek a lelke, gondolom, olyan, mint egy forgalmi rendőr - a fő feladatai a következők: felelő s a rendszer egyensúlyáért, megtervezi a rövid és hosszú távú kapacitásokat, és összehangolja ezeket a kapacitásokat, összehangolja a kereskedelmi szerződéseket, és árfigyelő rendszert működtet, részben az átláthatóság miatt, részben a kapacitások fejleszt ése érdekében. Azt gondolom, hogy mindebből kiderül, hogy egy átlátható, minden társadalmi és piaci szereplő számára nyílt rendszert szeretnénk ezzel a törvénytervezettel javasolni a tisztelt Háznak. A villamosenergiatörvényjavaslat teljes mértékben összh angban van az európai uniós szabályokkal, szabályozásokkal, törvényekkel. Hadd álljak meg itt egy pillanatra, és azt mondjam a tisztelt Háznak, hogy az Európai Unió felkérésére a jogharmonizáció keretében kerül sor ennek a törvénynek a kialakítására. Azonb an ez az az eset, amikor a jól felfogott érdekünk is ennek a törvénynek a kidolgozását és elfogadását javasolja. A kialakult villamosenergiarendszernek a verseny felé való tereléséhez ugyanis ez a törvény szükséges. Az Európai Unió szabályozása is a verse nyt kéri számon, és ezért esik egybe a magyar nemzeti érdek és az Európai Unió kérése. Tisztelt Ház! A villamosenergiatörvény különböző részelemeivel kapcsolatosan lefolytatott egyeztetések során néhány olyan kulcskérdés merült föl, amelyre szeretném felh ívni a tisztelt Ház figyelmét. Az egyik, hogy mindazok az 1993ban elfogadott energiapolitikai alapelvek, amelyek benne vannak a törvényben, illetőleg a törvény mögötti bázist képviselik, ma is érvényesek. A másik, hogy az energiaellátás biztonságánál nem lehet fontosabb érdek; a verseny, a költségek csökkentése, és minden más gazdasági érdek csak utána jöhet, ha a rendszer, a villamosenergiarendszer biztonsága minden más értéket és célt megelőz. (9.40) Az energiahatékonyság javítása nagyon fontos minden p iaci szereplő, minden konzultációba bevont szereplő szerint, ezért fogalmaz meg konkrét feladatokat a törvény, és ezért gondoljuk azt, hogy Magyarországon az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent az energiafajlagos, nőtt az energiahatékonyság, most az 1990es energiafajlagos 75 százalékán állunk, 2010ig tovább csökken, mintegy felére. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés jelentős dinamizmusa mellett csökken az energiafelhasználás, javul az energiafajlagos. Ez azonban továbbra is jelentős pénzügyi forr ásokat igényel, a Széchenyitervben megnyitottunk erre forrásokat, működnek mintegy 3 milliárd forint erejéig olyan pályázati források, amelyekkel a piaci szereplők élnek. Nagyon fontos a környezet védelme, és ezen belül a megújuló energiaforrások szerepén ek a növelése; ma 3,6 százalékot képviselnek a megújuló energiaforrások a magyar energiarendszerben, ezt a duplájára szeretnénk növelni tíz év alatt. Az erre vonatkozó Széchenyiterves pályázatok és egyéb folyamatok azt jelzik, hogy nagyon erős igény van a kár szélerőművekre, akár napkollektorokra, tehát a megújuló energiaforrások felé, például a geotermikus energia fűtési célú felhasználása felé a magyar energiarendszer jelentős mértékben el fog mozdulni a következő tíz évben. Tisztelt Ház! A javaslat szeri nt 2003. január 1jétől fokozatosan nyitnánk meg a villamosenergiapiacot, ez maximális biztonságot jelent, és felkészülési lehetőséget egyben a piaci szereplők számára. Az ezzel kapcsolatos kritikák, bírálatok között szerepelt az, hogy miért nem nyitjuk m eg gyorsabban, miért nem lehetséges rögtön a száz százalékát megnyitni a hazai villamosenergiapiacnak, és a nagyfogyasztók mellett azonnal a háztartásokat, a kisfogyasztókat is bekapcsolni. Ne várjuk, hogy ettől csökkennének az árak a kisfogyasztóknál, hi szen ma Magyarországon a villamosenergiaár a háztartások, kisfogyasztók esetében alacsonyabb, mint az európai uniós ár, tehát ebben a körben csupán a piacnyitástól nem lehetne várni az árak csökkenését. Azonban az árak növekedésének a mérséklését várjuk, és erre a villamosenergiatörvényben szereplő rendszer mindenképpen képes, hiszen a nagyfogyasztókon keresztül, majd a piacnyitásba