Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 19 (217. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
56 Ugyana kkor mit hozhat még a státustörvény? Két dolgot talán mindenképpen: az egyik az, hogy szükségesnek látszik talán majd a határon túli magyarok ombudsmanja intézményének bevezetése, illetve a Magyar Demokrata Fórum részéről szorgalmaznám a határon túli magya rokkal foglalkozó állandó parlamenti bizottság felállítását is. Az MDF a javaslatot támogatja. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MDF és a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Szentgyörgyvölgyi Péter úr, a Független Kisgazdapár t képviselője. Megadom a szót. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt határon túli magyar Képviseletek! Püspök Úr! Elnök Urak! Azt hiszem és szinte biztos vagyok benne, hogy a Magyar Köztársaság ezzel a mai z árószavazással egy csaknem háromnegyed évszázados kötelességének, adósságának tesz eleget, amikor megkísérli átfogó módon rendezni a szomszéd országokban élő magyarok itteni helyzetét. Ennek azért van különös jelentősége, mert a szomszéd országokban a magy arok nem maguk választották azt, hogy a szomszéd országok állampolgárai legyenek, hanem a határok kerültek távolabb. Eredendően azokról az országokról van szó, amelyek területén kialakultak azok az új országok, illetve bővültek azokkal a területekkel, amel yek a Trianon előtti Magyarország kétharmadát tették ki, vagyis a kétharmadból kialakult országok területe vált ez országok területévé, a szomszéd országok területévé. Itt kivételnek tekinthető Ausztria, amely a törvénytervezet első menetében még a terület i hatály alá esett, ám ez időközben megváltozott, és én ezt helyesnek is tartom. Az ausztriai terület is Trianon után - mert a burgenlandi terület vált Ausztria területévé - gazdasági helyzeténél fogva nyugati magyarságnak tekintendő, mint az a több millió magyar is, akik nem a szomszéd országokban, hanem a világ másik területein élnek. Ők kétségtelenül magyarok, de magyarságukat másként élik meg, mint a szomszéd országban élő magyarok; bár politikai és gazdasági szükségszerűségből, de mégis önmaguk hagyták el az országot, míg a szomszéd országokban élő magyarok nem, hiszen ott lakott apjuk, nagyapjuk, sírjaik is ott vannak, voltaképpen ugyanazon a területen élnek, mint ősapáik. Két részre tagolható az a terület, amelyet szabályoz ez a jogszabály, és nem vit ásan és nem is burkoltan kedvezményeket és támogatásokat tartalmaz. Erre szokás azt mondani különböző vitákban, hogy ezek így kivételezett helyzetbe hozzák a szomszéd magyarságot, amit én cáfolok és tagadok. Azt mondom, hogy legfeljebb azonos helyzetbe hoz za a szomszéd országbeli magyarságot az itthoni magyarsággal bizonyos kérdésekben, és ez a helyes, és ez is a cél: ha a szomszéd országokban élő magyarok itt vannak Magyarországon, itthon érezzék magukat, de otthon is otthon érezzék magukat olyan szempontb ól, hogy kultúrájukat, nyelvüket megőrizhessék, továbbfejleszthessék, és erre valamiféle támogatást is kapjanak. Ebből világosan látszik, hogy kétirányú ez a támogatási rendszer: egyrészt itthon a legkülönbözőbb formában nyilvánulnak ezek meg, de mindegyik nek az a célja, hogy az itthoni magyarsággal azonos helyzetbe kerüljenek, ami az utazást, a tanulást illeti. Ez alól talán kivétel a munkavállalás, ami még nem teljes körű. Az előttem szólók azt mondták, hogy ez a törvényjavaslat kielégítő, de lehetne tága bb terjedelmű is - én is ezt mondom. Most valószínű, hogy különböző nemzetközi szabályokat, helyzeteket figyelembe véve nem lehetett tágabban értelmezni vagy tágabb kedvezményeket adni, de nincs lezárva ez a téma, egyszer talán még erre is sor kerül. A Füg getlen Kisgazdapárt támogatja a törvényjavaslatot, üdvözli, bár nem tartja teljes mértékűnek, de elfogadhatónak igen. Köszönöm. (Taps a Független Kisgazdapárt és a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
