Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 19 (217. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter:
57 Megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólaln i. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Mielőtt megadnám zárszóra a miniszter úrnak a szót, engedjék meg, hogy tisztelettel üdvözöljem a szomszéd államokból érkezett magyarok pártjainak, szervezeteinek vezető it, akik figyelemmel kísérik mai munkánkat. (Taps. - A vendégek a páholyban felállva köszönik meg a tapsot.) Tisztelt Országgyűlés! Miután a külügyminiszter úr jelezte, hogy szólni kíván, zárszóra megadom neki a szót. DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter : El nök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Határon túli magyar szervezetek tisztelt Képviselői! Először egészen röviden Bauer Tamás képviselő úr módosító javaslatáról szólnék. Jóllehet az alkotmányügyi bizottságban erről az alternatív kettős javaslatról már részletes vita folyt, mégis visszatérek erre néhány szó erejéig, talán egy kicsit azért is, mert abban bízom titokban, hogy az utolsó szó jogán még akár Bauer Tamás képviselő urat is meggyőzhetem arról, hogy támogassa ezt a törvényjavaslatot. A cím ebben a megváltoz ott alkalmazási körben a szomszédos országokban élő magyaroknak hozzávetőlegesen a 99,5 százalékát fedi. 0,5 százalékot valóban nem fed, de azt hiszem, ez nem ok arra, hogy ezt a címet megváltoztassuk. Annál is inkább, mert a törvény alkalmazási körét telj esen egyértelműen, világosan az 1. § meghatározza - ez a normatív tartalom, nem a cím , következésképpen az alkalmazással kapcsolatban semmiféle kétség, gond nem merülhet fel. Ami a tartalmi, érdemi kérdést illeti, hogy Ausztria miért szerepelt eredetileg , és miért nem szerepel most, azt hiszem, itt a lényeg az, hogy valóban legkevesebb három ok szól emellett. Németh Zsolt szólt már erről, de még egyszer összefoglalnám röviden. Az első ok az, hogy akárhogy is közelítjük meg és szabályozzuk a témát, minden körülmények között eltérő bánásmódot teremtünk az Ausztriában élő magyarok különböző csoportjai között. Ez egész egyszerűen megoldhatatlan, tudniillik vannak őshonos magyarok - bár nem kizárólag Burgenlandban , vannak emigráns magyarok, akik a legkülönböz őbb történelmi körülmények között és időszakokban hagyták el Magyarországot, és vannak kivándorló magyarok, akik nem Magyarországról, hanem a szomszédos államokból mentek Ausztriába - esetleg éppen az utolsó tíz esztendőben - a Vajdaságból, Erdélyből és íg y tovább. Ezt a kérdést nem lehet megoldani, következésképpen a legegyszerűbbnek az tűnt - jóllehet ez a gondolat már a kezdet kezdetén valóban felmerült, bevallom , ha Ausztriát az alkalmazási körből kihagyjuk. (13.50) Az sem kétséges, hogy vannak gazdas ági megfontolások is. Maguk az ausztriai magyar szervezetek jelezték azt, miszerint nem biztos, hogy nekik voltaképpen ilyen típusú támogatásokra van szükségük, hiszen más az életszínvonaluk, mások az igényeik. Egyébként támogatjuk őket is. Jelzem, hogy a közelmúltban hoztunk létre egy magyar nyelvű könyvtárat Alsóőrben; tehát a támogatás továbbra is létezik, de más formák között. A harmadik ok: vitathatatlan, hogy felmerült az Európai Unió, közelebbről az Európai Bizottság részéről, szakértői szinten, egy olyan észrevétel, hogy ez talán gondot okoz, jóllehet mi hivatkoztunk arra a bizonyos 2. §ra, amely a nemzetközi szerződéseknek elsőbbséget biztosít, és ugyanerre tér aztán vissza a 27. § is, egy más helyzetet előre látva. De a viták elkerülése végett az látszott célszerűnek, hogy leegyszerűsítsük ezt a helyzetet; minél simább, minél elfogadottabb ennek a törvénynek a működése, annál jobban járnak a szomszédos országokban élő magyarok. Ez volt a számunkra a fő szempont. Azzal a kérdéssel, hogy mi történik akkor, ha esetleg további szomszédos államok válnak majd az Európai Unió tagjává, majd akkor fogunk szembesülni és akkor fogunk foglalkozni, az akkori körülmények alapján. Nem titok az, hogy ha hosszú távon gondolkodunk, akkor igen, mi a magyar nemzet újra egyesítését egy egyesült Európában képzeljük el. És az valóban más helyzet lesz, és arra a
