Országgyűlési napló - 2001. évi nyári rendkívüli ülésszak
2001. június 19 (217. szám) - Mentelmi ügyek: - DR. ISÉPY TAMÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SZABADI BÉLA (független):
150 képviselő, független, mentelmi jogának fenntartása tárgyában... - megvárom, amíg helyet foglalnak a képviselők. (Megkocogtatja a csengőt.) A bizottság indítványozza, hogy a legfőbb ügyész megkeresésével érintett ügyben az Országgyűlés Szabadi Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogát függessze fel. Megadom a szót Isépy Tamásnak, a mentelmi bizottság elnökének, aki a bizottság javaslatát szóban is meg kívánja indokolni. Tessék, képviselő ú r! DR. ISÉPY TAMÁS , a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke : Tisztelt Országgyűlés! A mentelmi bizottság által írásban benyújtott határozati javaslat a tényállás, a jogi álláspont tekintetében részletes, és ezért csupá n az érintett képviselő várható felszólalásának a tartalmára tekintettel engedjék meg - mert annyira ködös, misztikus a mentelmi jog fogalmi tartalma , hogy néhány mondatot mondjak erről. Amit sikertelenül próbáltunk néhány érintett képviselő vonatkozásáb an is elmondani, hogy sem a mentelmi bizottság, sem az Országgyűlés nem igazságügyi intézmény, nem rendőrség, nem ügyészség, nem bíróság; nem nyomoz, nem tud megszüntetni eljárást, és a mentelmi bizottság javaslata és az Országgyűlés döntése, ha felfüggesz ti a mentelmi jogot, nem azonos a bűnösséggel, ha nem függeszti fel, ez nem azonos az ártatlansággal. Számtalan mentelmi ügyben előfordult, hogy a gyanú nem bizonyult megalapozottnak, a vádiratig sem jutott el a nyomozás, hanem megszüntették az eljárást. T ehát azt kell csak vizsgálnia a mentelmi bizottságnak, hogy az adott ügy nem zavarjae az érintett képviselő közjogi tevékenységét, nem célzatosan egy ellene irányuló, szükségtelen eljárás. Ezen túlmenően vizsgálni kell az Országgyűlés tekintélyét. Szíves engedelmükkel: az Országgyűlés tekintélye nem áll olyan magas fokon, hogy megkockáztatnánk, hogy az itt ülő képviselők törvényen felül állnak, rendelkeznek az első éjszaka jogától kezdve mindenféle különböző kiváltsággal - nem! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) A képviselők nem büntethetetlenek. Ha a gyanú árnyéka rájuk vetül, akkor el kell vállalni azt. Nem neki kell tisztáznia magát a gyanú alól, az ártatlanság vélelme továbbra is megilleti. A nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek kell bebizonyítania a vádat, csak akkor tud vádiratot benyújtani, és csak akkor indul meg az eljárás. Éppen ezért ezeknek, a mentelmi jog fogalmi tartalmának az ismerete jegyében döntött úgy a mentelmi bizottság, hogy ebben az ügyben, a közvádas ügyek gyakorlatához hasonlóan, 1 nem és 1 tartózkodó szavazattal, tehát döntően, 10 szavazatos többséggel az érintett képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését javasolja, ami - ismételten mondom - nem jelenti azt, hogy megállapítja a bűnösségét, sőt kívánja a mentelmi bizottság, hogy ez a nyomozati eljárás megszüntetéssel végződjön, de nem tudja meghozni a határozatot. (Szórványos taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Nem a képviselő urat, hanem a hallgatóságot figyelmeztettem, hogy csendesebben figyeljék. Megkérdezem Szabadi Béla ké pviselő urat, kíváne szólni. (Dr. Szabadi Béla: Igen.) Tessék, megadom a szót Szabadi Béla képviselő úrnak. DR. SZABADI BÉLA (független) : Tisztelt Ház! Néhány perc múlva önöknek dönteniük kell mentelmi jogomról. Az ügy a számomra, és azt hiszem, az önök s zámára is fontosabb, mint ahogy ez elnök úr szívhez szóló felszólalásából kiderülne. Látszólag az ügy egyszerű, hiszen vagyon elleni bűncselekmény gyanúja esetén az Országgyűlés tekintélyének megóvására való tekintettel általában bekövetkezik a mentelmi jo g felfüggesztése. Itt azonban bonyolult és sok esetben áttételes, politikai motivácóitól is átszőtt ügyről van szó.
