Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 9 (194. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
1244 És ha már itt tartunk, igazán kíváncsi lennék például a BÁV, a sajtóportfólió, a Sio Tours céltartalé kállományára, és ma erről Keller képviselőtársam beszélt, hogy bevásároltak a Defendből is 60 százalékot. Hogyan lesz ez a könyvekben nyilvántartva? Milyen céltartalékképzési előírások fognak szerepelni? Hogyan fogják ezt a későbbiekben érvényesíteni? Az tán az már csak hab a tortán, hogy a törvényjavaslat úgy szól, hogy a Magyar Fejlesztési Bank gazdálkodásának célszerűségét a tulajdonosi jogok gyakorlója vizsgálja. Tessék mondani, milyen jövedelmezőséget vizsgál szegény tulajdonos? Azt a követelményt, am elyet ki tetszettek zárni? Harmadikként szeretnék szólni a költségvetési kapcsolatról. Újra a törvényjavaslatból idéznék: a kormány készfizető kezesként felel a külföldről és belföldről felvett hitelekért, ezek felső határát a költségvetési törvényben kell meghatározni. Jóllehet, eddig is az állam a költségvetési törvényben meghatározott összegig kezességet vállalhatott a Magyar Fejlesztési Bank hiteleiért vagy kötvényeiért, csakhogy ennek a szerepe 1994 és 1998 között egyre csökkent, és a bank kifejezetten a saját kockázatára vett fel hiteleket. Csak olyankor került sor állami kötelezettség vállalására, ha ezt speciális körülmény indokolta, például a felvett hitel speciális jellege, és, csak hangsúlyoznám, a külföldiekkel szemben. Belföldi hitelfelvételnél ez kizárt volt. A törvényjavaslat egy szót sem szól, valószínűleg az előterjesztő fejében meg sem fordult, a saját kockázatra való hitelfelvételről, miután nem keretről beszél, hanem a Magyar Fejlesztési Bank által forrásszerzés céljából külföldön és belfö ldön felvett hitelekről és kötvényekről beszél. Érdekes helyzet lesz, amikor a költségvetési törvény fogja eldönteni, hogy a Magyar Fejlesztési Bank mennyi forrást szerezhet a piacról, igaz, azt viszont állami készfizető kezességgel. Ennyit a piacos magata rtásról, a szabad versenyről. Befejezésül, az összefoglaló véleményem a következő: 1. Nem indokolt önálló törvény meghozatala. 2. A közjó emlegetése hamis. 3. A bank összes forrásszerzésének állami készfizető kezességgel való lefedése piacellenes pazarlásr a ösztönző. 4. A leírtak ellenére a bank nem lesz EUkonform. 5. A prudenciális szabályok lazítása korlátlan kockázatvállalást tesz lehetővé, ezzel megnövelve a bukás lehetőségét. 6. A javaslat részletesen hasonlít az Eximbankról szóló törvé nyhez, azzal a különbséggel, hogy az jól van megírva, pontos, és emiatt nem lóg ki a lóláb. Tömören, röviden, azt gondolom, vissza kellene vonni ezt a törvényjavaslatot. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) (13.20) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megado m a szót Braun Márton képviselő úrnak, Fidesz. DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Boldvai képviselőtársam megkérdőjelezi az önálló törvény alkotásának szükségességét. Szeretnék idézni önnek az önök által 1996ban elfogadott, 1996. évi CXII. tör vényből, amely a szakosított hitelintézet fogalmát a következőkben definiálja: "A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően" és a többi, és a többi - tehát csak eleget teszünk az önök által elfogadott törvényben írta knak azzal, hogy külön törvényben szabályozzuk az MFBt mint szakosított hitelintézetet. A másik az, hogy szerintem egy külön szabályozás átláthatóbbá teszi a bankot, nem a bank elrejtését jelenti, hanem éppen a kinyitását a publikum számára. Ugyanakkor a hitelintézeti törvény vonatkozásai eltérések alkalmazásával vonatkoznak rá. Tehát nem látom annak indokát, hogy ne tegyük meg a külön törvényi szabályozást. Köszönöm szépen.
