Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 9 (194. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
1245 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Felszólalásra megadom a szót Takács Imre képvisel ő úrnak, MSZP. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Lassan a vita kikötőjéhez érünk, és ennek kapcsán szeretnék elöljáróban egykét olyan alapfogalmat tisztázni, ami nélkülö zhetetlen ahhoz, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Rt.ről szóló 3746. számú törvényjavaslatról megfelelő döntést hozzunk. Az helyes, ha a törvényjavaslat rögzíti, hogy a Fejlesztési Bank szakosított hitelintézet. Köztudott, hogy a banki világban két bank kül önböztethető meg: főképpen univerzális és specializált bankok. A különböző országokban - Angliában, Németországban - a bankokkal foglalkozó szakemberek másmás véleményt mondanak előnyeikről, hátrányaikról, de azt el kell ismerni, hogy egy tevékenységre sz akosodott, specializált bank olcsóbban nyújthat szolgáltatásokat, mint egy univerzális bank. Ha a bankvilág, az OECDországok bankjainak működését megvizsgáljuk, akkor ez egyértelműen kiderül. Ezért ha egy tevékenységre szakosodott bank olcsóbban tud nyújt ani szolgáltatást, mint az univerzális bank, akkor ezt elfogadva, hogy a fejlesztési bank egy szakosodott intézmény, nem tudom, jóe az, ha a törvényben benne van, hogy nem haszonszerzésre hozták létre, hiszen a specializáltságánál fogva és az állami érdek eket is jól képviselve haszonszerzésre is alkalmas lehet. A bank pénzteremtésre képes, így látra szóló folyószámlát vezet ügyfeleinek, és azokról azonnali átutalásokat is lehet teljesíteni, ugyanakkor a pénzintézet nem vezet ilyen számlát, ezért nem alkalm as pénzteremtésre. A pénzintézeteknél vezetett számlákról előbb fel kell venni a pénzt, és csak azt követően lehet a fizetést megvalósítani. Így a kereskedelmi bank, a szakosított pénzintézet, nevezzük másképpen: a befektetési bank és a takarékpénztár másmás feladatokat lát el ennek kapcsán. A szakosított pénzintézet egyes pénzintézeti tevékenységre létrehozott szervezet, a befektetési bank pedig olyan szakosított pénzintézet - márpedig ez a Fejlesztési Bank is elsősorban befektetési bank , amely csak meg határozott korlátozásokkal fogadhat el betéteket, vezethet bankszámlát, viszont más pénzintézeteket meghaladó mértékben tartós befektetésekkel is rendelkezhet. A 3746. számú törvényjavaslat 3. § (1) bekezdésének a) pontja a korlátozásokat a betétekkel kapc solatban meghatározza: eszerint jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól, továbbá egyéni vállalkozóktól lehet betétet gyűjteni. Ha ismerjük a betétgyűjtés gyakorlatát a bankvilágban, akkor ez eléggé széles körű, és ez n em is baj; nem baj, hogy széles körű betétgyűjtésre van lehetősége a fejlesztési banknak. A Fejlesztési Bank az állami gazdaságpolitika kinyújtott karja, így eredményessége nagymértékben függ a gazdaságpolitika megalapozottságától. Ezt azért hangsúlyozom, tisztelt képviselőtársaim, mert az eddigi hozzászólásokban ez valahogy elsiklott. Magyarul, ha a gazdaságpolitika megalapozott, akkor a Fejlesztési Bank tevékenysége is jobbá válhat. Nagyon fontosnak tartom azonban azt, amit a Fejlesztési Bank feladatával kapcsolatban megemlítenek, mert feladatát szerintem nemcsak a gazdaság modernizációjához - zárójelben megemlítem, valóban a modernizáció egy ismert tudományos fogalom, de csak elméleti közgazdászok számára, a pénzügyi emberek számára ez eléggé tág fogalom , tehát ismétlem: feladatát nemcsak a gazdaság modernizációjához, élénkítéséhez kell kapcsolni, hanem legalább ilyen fontos a viszonylagos egyensúly fenntartása is. Tudom, hogy ezt fejlesztési banknak nevezik, és a fejlesztés és az élénkítés ilyen szempon tból azonos fogalmak, de azért a Fejlesztési Bank tevékenységénél a viszonylagos egyensúlyra nagymértékben vigyázni kell. Keynes mondta: "a kereslet megteremti saját kínálatát". Tudott dolog, hogy addig, 150 évig pont fordított volt a helyzet, azt mondták, hogy a kínálat megteremti saját keresletét; az 192933as világgazdasági válság ennek az ellentétét mutatta. Ha azonban a gazdaság a termelési lehetőségek
