Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - A mezőgazdasági termelőket sújtó rendkívüli aszálykár kárenyhítési lehetőségeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NÉMETH IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FARKAS SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
684 - a nemzeti földalap és a birtokrendezési törvény megvalósítása, s annak a végrehajtása , mind azt a célt szolgálná, hogy a ma még szétszórt, szétaprózódott, kisebb birtokokon való gazdálkodás, kimondottan veszteséges gazdálkodás, egy ilyen m egfelelő birtokrendezés után lehetséges, hogy megfelelő méretekben való gazdálkodásra térnek át a gazdák. Ez önmagában már bizonyos eredménycentrikusságra való utalást mutat. Tehát összefoglalva el szeretném mondani azt, hogy helyes az országgyűlési határo zattervezet, de számtalan módja van annak, hogy ezt a kérdést hogyan oldjuk meg. (23.30) Néhányat próbáltam felvázolni a teljesség igénye nélkül. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Németh Imre úr, az MSZP képvise lője. DR. NÉMETH IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Őszintén csodálkoztam, hogy a legnagyobb kormánypárt nem támogatta az aszálykár enyhítésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot. Kicsit már értem az előbb hozzászóló által elmondottak kapcsán, hog y miért nem, de úgy gondolom, ezek az alternatív programok nem jelentenek megoldást. Amit Farkas úr a leghangsúlyosabban említett, ez az öntözésfejlesztési program. Örvendetes természetesen, hogy az öntözővíztámogatás 13 forint/köbméterre emelkedett, de m eg kell nézni, hogy Magyarországon ez milyen hányadban oldja meg a problémákat. Ehhez azt kell látni, hogy a jelenlegi öntözhető terület nagysága mekkora az össz szántóterülethez képest. Mivel az össz szántóterület nagysága mintegy 4,7 millió hektár nagysá gú, a legutóbbi felmérések szerint pedig az öntözhető terület talán 200 ezer hektár, ebből az következik, hogy még 45 százalékát sem lehet öntözni a területnek. Tehát ez a megoldás a valós problémák esetében a 45 százalékra vonatkozhat. Úgy gondolom, hog y ezek az alternatívák nem helyettesíthetik azt a tőkehiányt, azt a veszteséget, amely a gazdálkodóknál keletkezett az elmúlt évben. Véleményem szerint a jelenlegi költségvetésben lehetne forrásokat találni és átcsoportosítani arra, hogy a ténylegesen kárt szenvedett gazdáknak érdemi kárenyhítést lehessen fizetni. Ehhez csak kormányzati szándékra lenne szükség. Amennyiben ez megvan, akkor még országgyűlési határozatra sem lenne szükség, hisz a támogatási fejezeti főösszegek átcsoportosítására felhatalmazást ad a kormányrendelet, kormányzati hatáskörben ezt meg lehetne oldani. Köszönöm a szót. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Farkas Sándor úr, a Fidesz képviselője. FARKAS SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Csak e gy nagyon rövid mondat. Azt gondolom, hogy amit Németh Imre képviselőtársam most a legvégén mondott, az a valós igazság a szemszögükből. Azt hiszem, vitának itt nincs tovább helye. Ők kimondottan a mezőgazdaság tőkehiányát és veszteségét akarják most az as zálykárra hárítani és abból fedezetet fordítani. Úgy gondolom, ez irreális. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Kis Zoltán úr, az SZDSZ képviselője. DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt mezőgazdasági bizotts ág kibővített ülése! - így fél tizenkettő után négy perccel. Ez egy politikai testület is, még akkor is, ha ilyen baráti csoportosulásban gyűltünk össze a Magyar Köztársaság parlamentjében. Itt politizálásnak is van helye, még olyan szomorú órán is, amikor az a miniszter, aki a költségvetés időszakában