Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 17 (200. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
2190 kivitelezhető. Akkor hol a jó megoldás? Hiszen tavaly októbernovember óta előállhatott vo lna már a jó megoldás. Szerintem nem szabad tovább elodázni a kérdés megoldását. A kormányzat vizsgálta az ügyet, eljutott valameddig, hozzák be akkor kapcsolódó módosító javaslatként azt a megfelelő javaslatot, amely kezeli e problémát. Csak így érhető el az, hogy e társadalmi csoportnak az Országgyűlés mondjon valamit. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Farkas Imre úr, az MSZP képviselője. FARKAS IMRE (MSZP) : Tisztelt Képviselőtársaim! Én tényleg ú gy gondolom, hogy ezt a kérdést meg kellene oldani, mert a foglalkoztatási törvényhez nem célszerű olyan sokszor hozzányúlni, és most a kormányzatnak megvolna a lehetősége, hogy ha már hatalmas munkát fektetett be ennek a problémának a megoldásába eddig is , akkor most nyilván nem jelent számára hatalmas feladatot ezt a kérdést ebbe beilleszteni. Hangsúlyozom, még azt sem mondom, hogy pont olyan formában kell megoldani, ahogy ezt mi megtettük, bár úgy érzem, korrekt volt, ahogy belenyúltunk ebbe a kérdésbe, mert szabályoztuk a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fogalmát, megfogalmaztuk, hogy milyen befizetési kötelezettséget kell teljesíteni, ezek alapján szerintem ez megoldható. Bernáth Ildikó elmondja, hogy milyen problémák vannak az egyéni vállalkozónál, ha megszünteti a tevékenységét. Én ezt nem látom olyan nagy problémának, mert - most a feketegazdaságra meg egyébre nem gondolva - át lehet tekinteni, hogy egy egyéni vállalkozó mikor szünteti meg a tevékenységét, ennek a jogi keretei meg vannak határozva . Sokkal nagyobb problémának látom azt, hogy ki dönt amellett, hogy elkezdie befizetni ezeket a járulékokat. Egy egyéni vállalkozó, aki saját magát foglalkoztatja, eldöntheti, hogy ő, mondjuk, e járulékok fizetése mellett dönt, mert kerülhet olyan helyzet be, hogy munkanélküli lesz, és akkor szüksége van erre a járadékra. Sokkal érdekesebb annak a helyzete - és vannak ilyenek egyébként, van ilyen jogviszonyi forma , aki dolgozik egy ilyen vállalkozásban, de nem maga dönt arról, hogy fizessee saját maga ut án ezeket a járulékokat. Tehát ő ugyan szeretné megoldani, hogy ha majd munkanélküli lesz, akkor ellátást kapjon, csak éppen a munkáltatója (Az elnök csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) nem fizeti meg utána ezt az ellátást. Én ezt sokkal komolyabb problémának tartom, és ez várna megoldásra. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Babák Mihály úr, a Fidesz képviselője. BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Farkas Imre képviselőtársam korábbi hozzászólásával kapcsolatosan szeretnék reagálni, ugyanis bírálta a kormányt és a törvényhozást, a kormánypártiakat, hogy azt mertük mondani, hogy segély helyett munkát, és esélyt a munkanélkülinek arra , hogy újból munkába állhasson. Nem teljesen értem, képviselő úr, hogy miért cáfolja ezt az állítást, holott ez az életben működik, mégpedig a következőképpen. Ha valaki sorsa elnehezül és a munkanélküliek kenyerét eszi, akkor a munkaügyi központban jelent kezve munkanélküliellátásban részesül, tehát segélyt kap. Itt is együtt kell működni a munkaügyi központtal, és jöhet az önkormányzat, hogy ha a munkanélküliekből szervez közhasznú foglalkoztatást, semmi akadálya nincsen, és dolgozhat; azt gondolom, hogy nem korábbi segélyösszegért, hanem minimálbérért, amely jogszerző időt jelent továbbra is. Úgy gondolom, hogy aki kiesett a munkanélküliek ellátásából, az rendszeres szociális segélyre jogosult az önkormányzatnál. Ennek a feltételeit az önkormányzatok vizs gálják természetesen.
