Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 17 (200. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FARKAS IMRE (MSZP):
2187 mun kanélküliség formájában a szolgálatukat befejező fiatalokat fenyegeti. Nem kevés ugyanis azoknak a fiataloknak a száma, akik csupán azért kívánták korábban elkerülni a sorkatonai szolgálatot, mert attól tartottak, hogy elesnek a számukra éppen ismert, megl évő álláslehetőségektől. Csatlakozó módosító indítványom lényege az, hogy a sorkatonai szolgálat befejezését követő egy éven belül a volt sorkatonák a munkaügyi központ által támogatott képzésben vehessenek részt. Indokolja ezt a módosító indítványt az is, hogy a sorkatonai szolgálat teljesítésének rendjéről szóló törvényjavaslatot éppen most fogja majd tárgyalni a Ház. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Farkas Imre úr, az MSZP képviselője. FARKAS IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Három témakörrel szeretnék foglalkozni, az első a 4. számú ajánláshoz kapcsolódik. Göndör István képviselőtársammal arra tettünk javaslatot, hogy a munkaügyi tanácsokban foglalhassanak helyet a megválto zott munkaképességű személyek szervezetei is. Az előterjesztés 2. §ában a kormány arra tesz javaslatot, hogy a munkaügyi tanácsok feladatait bizonyos tekintetben ki kell egészíteni, és a munkaerőpiaci szervezet feladatai között szerepeljen a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjával kapcsolatos tevékenység ellátása. Úgy látják - az indoklás szerint , erre tekintettel szükséges, hogy az ezzel kapcsolatos feladatok az érdekegyeztetést ellátó testület feladatai között is megje lenjenek, így aztán kibővítik a munkaügyi tanácsok feladatkörét a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációját elősegítő támogatások nyújtásával kapcsolatos érdekegyeztető tevékenységgel. Ezt ragyogó elképzelésnek tartjuk, teljes egészében egyetértünk vele. Azonban úgy gondoljuk, hogy ha már erről szó van, akkor ezt nem szabad megtenni a megváltozott munkaképességű személyek képviselete nélkül - ha már egyszerűen ezt teljesíteni akarják. Ezért arra irányul a javaslatunk, hogy a meg változott munkaképességűek képviseletére hivatott szervezetek is kapjanak helyet ezekben a tanácsokban. Sajnálatosnak tartom, hogy a hatalmas szociális érzékenységgel megáldott kormánypárti képviselők nem támogatták ezeket a javaslatokat a bizottságokban, azonban így is volt annyi támogatása ennek a javaslatnak, hogy az Országgyűlés még szavazni fog róla, és remélem, akkor már majd másképp gondolják ezt a kérdést a kormánypárti képviselők, hiszen nem hiszem, hogy extra kérésről lenne szó. A következő témakö r a 31. és részben a 38. ajánlási ponthoz kapcsolódik. Az előbb itt Béki Gabriella szólt arról, hogy a munkanélküliek vállalkozóvá válását hogyan lehetne segíteni. (22.00) Ez a javaslatunk végeredmé nyben azzal foglalkozik, hogy azok a vállalkozók, akik munkanélkülivé válnak, kaphassák meg a munkanélkülijáradékot. Egy régi problémáról van szó, azt hiszem, nagyon sokan foglalkoztunk már ezzel, az Országgyűlés gazdasági bizottsága ezt önálló országgyűl ési határozati javaslatként is előterjesztette, ugyanis úgy látjuk, hogy az egyéni vállalkozók egy része, illetve más jogviszonyban foglalkoztatottak is nagyon kedvezőtlenül járnak, amikor ebből a státusból hirtelen munkanélküliek lesznek, ugyanis ők azok, akik a munkanélkülijáradékra nem jogosultak. Úgy gondoltuk, hogy ezt két összetartozó részként lehetne kezelni a törvényjavaslatban. Egyrészt a 31. ajánlási pontban azt javasoljuk, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt terjesszük ki minden olyan j ogviszonyra, amelyben a szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka. Ebben az esetben ők is beletartozhatnának abba a körbe, akik jogosulttá válhatnak majd a munkanélkülijáradékra. Természetesen úgy gondoljuk, hogy ez ön magában még mindig kevés, hiszen ahhoz, hogy ez ne egyoldalú szolgáltatás legyen, az is szükséges, hogy közülük csak azok legyenek jogosultak a munkanélküliellátásra, akik legalább 200 nap munkaadói és munkavállalói járulékfizetési idővel
