Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. április 17 (200. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FARKAS IMRE (MSZP):
2188 rendelkeznek. Úg y gondolom, hogy ez egy korrekt magatartás, hiszen ha a vállalkozóknak ez a köre ezt a befizetést teljesíti, ez a lehetősége meglesz, akkor teljesen jogos, hogy később ezen eljárás keretében, ha szükségessé válik, munkanélküliek lehessenek olyan tekintetbe n is, hogy a többi munkanélkülihez hasonlóan a munkanélkülijáradékra jogosulttá váljanak. Véleményem szerint ez is követhető eljárás, és nem kell feltétlenül megvárni, hogy egyébként az Országgyűlés általam kevésbé ismert útvesztőiből ez az országgyűlési határozati javaslat előkerüljön, mert ha arra várunk, lehet, hogy ez a kérdés nem fog megoldódni ebben a ciklusban sem. A harmadik kérdés a 41. ajánlási pontunkhoz kapcsolódik, amelyről itt teljes meglepetésemre elmondták, hogy erről most nem lehet tárgyal ni, mert a foglalkoztatási bizottság úgy gondolta, hogy ez nem tárgyalható. Akkor tekintsék úgy, hogy most a zárórendelkezéshez kapcsolódó, ezután beadandó javaslatomról szeretnék szólni. Nem teljesen értem, még egyszer elmondom, hogy miért nem lehet olyan javaslatokat tárgyalni, amelyek olyan paragrafusokhoz kötődnek, amelyeket a zárórendelkezések során megnyitottak. Ez számomra tisztázatlan. Az pedig már teljesen érthetetlen számomra egyébként is, hogy ha egy képviselő a kormány mulasztását próbálja korri gálni, akkor miért ne lehetne ezt megtenni. Mert lehet, hogy én hibát követek el, amikor most egy olyan ajánlásról beszélek talán, amelyikről nem lehetne - de vajon milyen mulasztást követ el az a kormány, amely egyik oldalról módosít egy törvényt, és egy olyan rendelkezést léptet életbe, amely gyökeresen ellentmond egy másik törvénynek? És a zárórendelkezések során ez a kormányzat nem teszi meg azt a kötelezettségét, hogy a most beléptetett rendelkezésével ellentétes törvénynek az adott részét módosítsa. A következőről van szó: néhány hónappal, talán egy évvel ezelőtt a kormányzati oldal hatalmas büszkeséggel elmondta a "Segély helyett munka" programjának részeként, hogy ezután eltörlik a jövedelempótló támogatást, és hogy nagyon jól járjanak a munkanélküli ek, a sokkal kisebb összegű szociális segélyt léptették ennek a helyébe. Ennek kapcsán a szociális igazgatásról szóló törvénynek egy önálló paragrafusában leírták az aktív korú nem foglalkoztatott személyek dolgait, leírták a segélyezési gyakorlatukat. Ebb en a törvényben azt fogalmazták meg, hogy az önkormányzat kerül döntési helyzetbe, és az önkormányzat mondja meg, hogy ennek a személynek, aki rendszeres szociális segélyre szorul, kivel kell együttműködnie. Többek között megmondták azt, hogy amennyiben ma jd az önkormányzat köt ilyen szerződést a munkaügyi központ kirendeltségével, akkor milyen jelentkezési kötelezettsége van itt ennek a szociálisan segélyezett személynek. Igen ám, csakhogy most ebben a törvényben a kormányzat hatalmas vívmányként - nyilván némi statisztikai dolgokra is tekintettel - előírja, hogy a munkanélkülieknek kötelező minden tekintetben a munkaügyi központtal kapcsolatot tartani! Ha ez így van, akkor szeretném megkérdezni a kormányzati oldal jeles és bölcs képviselőit, hogy mi történ ik akkor, ha a szociális igazgatásról szóló törvényhez kapcsolódóan egy önkormányzat nem köt a munkaügyi központ kirendeltségével szerződést. Akkor most hova tud menni ez a munkanélküli személy? Hiszen nem mehet be a munkaügyi központba, mert nincs megkötv e a kirendeltséggel az önkormányzat szerződése - ez így egyébként teljesen stimmel is a szociális igazgatásról szóló törvénnyel , ugyanakkor a foglalkoztatási törvény kimondja, hogy márpedig neki kutya kötelessége együttműködni és ott megjelenni. Ezt prób áltuk Göndör Istvánnal korrigálni, és ha a kormányzat nem volt ilyen körültekintő, hogy megnézze, egy évvel korábban milyen törvénybe avatkozott be ezen a téren, akkor ezt próbáltuk megtenni helyette. Nem mondom, hogy ahogy mi a szociális igazgatásról szól ó törvény módosítását megfogalmaztuk, az minden tételét tekintve helyes, de a tartalmát tekintve feltétlenül. Ezért úgy gondoljuk, hogy a kormányzatnak mindenképpen kötelessége - nem mondom, hogy a mi módosító javaslatunk alapján, csak azt az ötletet felha sználva - megtenni azt, hogy a szociális igazgatásról szóló törvénynek ezt a paragrafusát módosítsa. Nem hiszem, hogy arra lenne szükség, hogy akár ellenzéki képviselőnek, más képviselőnek majd a foglalkoztatási törvényhez kapcsolódóan be kelljen adni egy újabb törvénymódosítást, amelyben a szociális igazgatásról szóló törvényt módosítja.
