Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SÁNDOR LÁSZLÓ (MSZP):
894 de egyforma szöveget beadva úgy igyekeztem módosítani, hogy nem a készenlét alatti elrendelés, hanem az elrendelt készenlét számít egyebek mellett rendkívüli munkavégzésnek. Ami istenigazából meglepett, az a bizottságok ülésén a reakció volt. Látszott, hogy a kormányzó pártok abszolút nem is foglalkoznak istenigazából a módosító javaslatok ésszerűségével, e gyszerűen még a fogalmazási pontosításokkal sem, hanem mindent elutasítanak, ami nem az ő elképzelésük szerinti, vagy nem az általuk felkért személytől bejött módosítás. Így aztán benne fog maradni most már nyilvánvalóan egy teljesen hibás szövegű megfogal mazás, ez látszik a bizottsági határozatokból, az elutasításokból. Aztán megnézhetik később a törvényalkotók, hogy mennyi probléma származik abból, ha majd az fog rendkívüli munkavégzésnek számítani, amit a készenlét ideje alatt rendelnek el. Nonszensz! Ké rem a kormány képviselőit, gondolják át még egyszer, hogy muszáje bennehagyni fogalmazási hibákat a szövegben. Köszönöm. (Taps a MIÉP padsoraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Sümeghy Csaba képviselő úrnak. DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy a meddő vitákat elkerüljük, szeretném elmondani, hogy a 124. pontban beadtam egy módosító indítványt, amelyet a bizottságok elfogadtak. Ez a vasárnap, illetve a munkaszüneti napon való munkavégzésről szólt. Szeretném a jele n lévő képviselőket tájékoztatni - mondom, a vita megelőzése miatt , hogy egy kapcsolódó módosító indítványt adtam be a mai napon, amely a vasárnapi munkavégzés szabályaival foglalkozik. Rövid lényege - másfél oldal, ami ré szletesen felsorolja , hogy ha a munkavállaló az (1) bekezdés alapján vasárnap végez munkát, számára az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el. Tehát gyakorlatilag ez a gyönyörű jogi megfogalmazás azt j elenti, hogy a dolgozó amennyiben szombaton dolgozik, vasárnap nem kötelezhető munkára, amennyiben vasárnap, úgy szombaton nem kötelezhető munkára. Úgy gondolom, hogy ez a legkényesebb igényeket is kielégíti. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Felszólalásra megadom a szót Sándor László képviselő úrnak, MSZP. DR. SÁNDOR LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Fél tizenkettő után öt perccel van egy rossz hírem. A rossz hír hozójának kockázatát is vállalom. Ami a negyedik vitaszakasz előtt történt, a törvénynek a majdne m konszenzusközeli állapotára vonatkozó rész volt, és ami igazán problematikus e törvényben, ez a negyedik vitaszakasz. Úgyhogy azt gondolom, az idővel bizony elég alaposan számolnunk kell. Tulajdonképpen ez a negyedik vitaszakasz az, amely a kilenc európa i uniós irányelv közül az egyik, a munkaidőszervezéshez kötődik és ez az a rész, amely, azt gondolom, teljességgel az adott konkrétumait tekintve eltér az európai uniós irányelv szellemiségétől. Tudniillik az európai uniós irányelvek három dolgot mondanak . Meg kell határozni a munkaidő maximális mértékét, meg kell mondani a pihenőidő minimális mértékét, és meg kell mondani a minimális szabadság mértékét. De hozzátesz még valamit az európai uniós irányelv: ha egy országban az európai uniós irányelvekben meg írt paraméterekhez képest jobb helyzet van, azt csak az európai uniós irányelvre hivatkozva nem feltétlenül kell lerontani. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat pont a leglényegesebb pontokon elrontja ezekkel a módosításokkal, ezeken a pontokon az egész helyzetet egy olyan időszakban, amikor egyébként is egyensúlytalan viszonyok vannak a munkaerőpiacon a munkavállalók és a munkáltatók között. De mivel a javaslat úgy szól, hogy elhagyni ezeket a paragrafuspontokat, engedjék meg nekem, hogy néhányra konkré tan is utaljak, már csak azért is, mert a teremben ma is bennlévő kormánypárti képviselők közül jó néhányan az általános vitában, bár nagyon nagy hangerővel, de teljességgel
