Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BENEDEK MIHÁLY (MSZP):
888 Én megmondom őszintén, hogy kompromisszumként e területen el tudom fogadni Bernáth Ildikó mindkét kérdésben beadott javaslatát, aki a helyettes ítés, illetve az átirányítás és az ehhez kapcsolódó esetekben gyakorlatilag a távolléti díjat próbálja alkalmazni. Azt gondolom, hogy ez valamiféle kompromisszumként elfogadható, mindenképpen értelmesebb gondolat, mint amire a nagyszerű kormány megfelelő e lőkészítés után gondolt. Lehet, hogy a munkavállalók körében ez sérelmes, mert az átlagkereset kedvezőtlenebb, de mint korábbi munkáltató magam is úgy látom, hogy az átlagkereset alkalmazása nem mindig ösztönző, és kellő kompromisszumot jelenthet, ha itt a távolléti díj kerülhet bevezetésre. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Sümeghy Csaba képviselő úrnak, Fidesz. DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz) : Sáling képviselőtársam, amikor az előb b elmondta beszédét, sajnos Lévai képviselő kollégám megelőzött, mert akkor akartam szólni. Azonban Lévai Tibor válaszából kimaradt egy lényeges kérdés. Nevezetesen arról van szó, hogy a határozott idejű munkaszerződést... - szeretném Sáling úr figyelmét f elhívni arra, hogy jelenleg a Legfelsőbb Bíróság egy 6. számú elvi állásfoglalásában foglakozott e kérdéssel, és megállapította, hogy hatszor lehet a határozott munkaszerződést hosszabbítani, természetesen a tisztességes magatartás határain belül. Sáling k épviselőtársam, nem jó az a hivatkozás, ami itt egész este elhangzott, hogy amikor a szakszervezet érdeke megkívánja, akkor megkívánjuk a kormánytól, hogy a szakszervezettel egyeztessen vagy az üzemi tanáccsal, amikor pedig a kormány hivatkozik arra, hogy a munkaügyi tanács munkajogi szakbizottságával egyeztet, és ezért nem tette ezt a javaslatot meg, akkor ez ellen tiltakozunk. Akkor vagy egyforma pályán játszunk, és mindig kell a szakszervezet vagy a társadalmi szervek egyetértése, vagy nem kell. Egyébirá nt hozzáteszem, hogy megnyugtató legyen az ön számára: 2002ig az európai uniós elkötelezettség miatt a kormánynak a határozott idejű munkaviszonyokkal kapcsolatos kérdéseket szabályozni kell. Tehát úgy gondolom, hogy pillanatnyilag az önök ellenállása mia tt ez idő előtti volt. Ami pedig Farkas Imre képviselőtársam fölvetését illeti a munkaszerződéssel kapcsolatban, az számomra egészen megdöbbentő, mert ha figyelmesen elolvasta volna a törvénytervezetet, rájött volna arra, hogy a munkaszerződést minden eset ben írásba kell foglalni, és ha a munkaszerződés mást nem jelöl meg a munkavégzés kezdetéül, a munkaszerződés megkötését követő nap a munkaszerződés első napja. Ezt kár volt megfordítani, mert a lényeg ugyanaz. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géz a) : Két percre megadom a szót Benedek Mihály képviselő úrnak. BENEDEK MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm szépen. Sümeghy képviselő úr említette, hogy egyszer kell az Országos Munkaügyi Tanácsban a megegyezés, egyszer nem kell. Úgy gondolom, hogy az előterjesztő is ha sonlóan gondolkodik, ha nem épp a szakértői páholyba mutogat, ugyanis az ajánlás 37. pontjában az átirányításról szóló fejezet módosításánál az OMTben elfogadott javaslat szerint próbáltuk módosító indítványunkat megfogalmazni, amely azt mondja, hogy az é venkénti 110 napos felső határhoz képest a kollektív szerződésben se lehessen eltérni. Ez az Országos Munkaügyi Tanácsban mindkét partner, úgy a munkaadói, mint a munkavállalói oldal által elfogadásra került, de az előterjesztő épp itt ezt nem vette figyel embe. Tehát mindkét oldalon van olyan, hogy egyszer jó, máskor nem a megállapodás.
