Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SÁLING JÓZSEF (MSZP):
889 Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak. FARKAS IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Nem hiszem, hogy olyan hangot ütöttem meg a részletes vitában, ami indokolta volna azt, ahogy az elmondottakra Sümeghy Csaba reagált. Én nem mondtam senkire, hogy elolvastae a törvényt vagy sem. Tessék elhinni, hogy elolvastam, értelmeztem, kértem hozzá szakmai véleményeket, önöknek erről lehet véleménye, hogy jó vagy sem, de azt azért kár mondani, hogy nem olvastam el. Elolvastam! Azt viszont határozottan merem állítani, hogy ön viszont nem figyelt arra, amit én itt elmondtam ezzel kapcsolatban, me rt én azt mondtam el, hogy azért kell írásba foglalni, mert amikor nincs meg ez a szerződés, és kimegy a munkaügyi ellenőrzés, akkor azt mondja a munkáltató, hogy ma vette fel a dolgozót, és most, tíz perc múlva fogja vele megkötni az írásbeli szerződést. Ezért kell azt garantálni, hogy írásba legyen akkorra a szerződés foglalva, amikor a munka megkezdődik, mert akkor a munkáltató erre nem hivatkozhat. A másik pedig: nyilvánvaló, ön nem olvasta el kellően a saját kormánya javaslatát, mert arra is hivatkozta m, hogy a (7) bekezdés igenis azt mondja, az önök esetében is, hogy a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkába lépés napjáról is tájékoztatni kell a munkavállalót. Ha ez így van, akkor ezt valóban meg lehet tenni előre, és akkor az írásba foglalás nak nincs is különösebb akadálya. Csak ezt szerettem volna kiemelni, de hangsúlyozni szeretném, ha ön azt mondja nekem vagy egy államtitkára, hogy e paragrafusuk ma is azt jelenti, hogy igenis a munkába lépést megelőzően már írásba kell foglalni a munkasze rződést, akkor én azt szinte hajlandó vagyok elfogadni. Köszönöm. (Taps.) (23.10) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Sáling József képviselő úrnak. DR. SÁLING JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Az az igazsá g, hogy ebben a határozott idejű munkaszerződésügyben olyan nagy vitám nincs Sümeghy Csaba képviselőtársammal, csak nem nagyon nyugtatott meg. Ugyanis vannak itt olyan szabályok, amelyeket bőven ráérnénk szabályozni, például ilyen tipikusan az európai üzem i tanács. Már a bizottsági vitában is kifejtettük, hogy nemhogy nem tudjuk pontosan, hányan, hogyan, miképpen szabályozzák az európai üzemi tanácsokat, hanem ahány szakszervezeti szövetség, ahány munkaadói szövetség, ahány alku, ahány szerződés, annyifélek éppen alakul. Ehhez képest nagyon sürgős volt átvenni néhány általános szabályt, amely semmit nem rendez, ráadásul ezek igazán akkor lépnek hatályba, amikor majd az Európai Unió tagjai leszünk. Nem gondolnám, hogy ez holnap vagy holnapután van, bár szeretn énk, ha minél előbb lenne. Ehhez képest most azt halljuk, hogy a határozott idejű munkaszerződést bizony rendezni kell, egyébként is baj van nálunk vele, másrészt pedig európai előírás is, ráadásul több szabályba is ütközik a rendszeres vagy a hazai gyakor latnak megfelelő használata, például a diszkriminációs szabályokba. Erre az a válasz, hogy úgyis rendezni fogjuk 2002ig, akkor most miért kellene rendezni. Ha valamit rendezni kellett volna, ez gyakorlati napi visszaélés. Az európai üzemi tanács szabályai ra senkinek nincs szüksége a mai munkaerőpiacon; de arra, hogy ne lehessen határozott idejű munkaszerződésekkel visszaélni, mindenképpen van. Én csak ezt vetettem fel, hogy jó lett volna, azt gondolom, ezt rendezni.