Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BENEDEK MIHÁLY (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LÉVAI TIBOR (Fidesz):
877 is ratifikált munkaügyi egyezménnye l alátámasztott elv ugyanakkor a munkáltató és a szakszervezet egymástól való függetlensége. (22.10) Ezt a javaslatot a rendelkezés megsértené, hiszen ez a szakszervezet minden tevékenységének teljes feltárásával járna. Ez az érdekvédelmi munkát teljességg el ellehetetlenítené, hiszen ahhoz szükséges a belső döntések és egyéb lényeges információk esetenkénti megtartása. Szükséges ezért a bekezdésből a szakszervezetek kihagyása. A szakszervezeteket egyébként is terheli a rendeltetésszerű joggyakorlásnak a mun ka törvénykönyve 4. §ában foglalt szabálya, amely biztosítja, hogy működésével, feladatai ellátásával kapcsolatban betartsa a jóhiszemű joggyakorlás követelményeit. Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő a sszony. Felszólalásra megadom a szót Benedek Mihály képviselő úrnak, MSZP. BENEDEK MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Én az ajánlás 12. pontjában megfogalmazott módosító indítványunkat kívánom szóban is indokolni, amely a törvényjavaslat 5. §ában 7 0/A. és 70/B. §sal egészítené ki a munka törvénykönyvét, amely az európai üzemi tanácsokról szól. Miért javasoljuk képviselőtársaimmal, hogy ezt elhagyjuk? Azért javasoljuk, mert az a véleményünk, hogy korai még az európai üzemi tanácsokkal foglalkozni, h iszen a különböző országjelentésekből és kormányzati, európai uniós megnyilatkozásokból azt halljuk folyamatosan 1990től, hogy még öt évre vagyunk a csatlakozástól. Ez legutóbb is megfogalmazódott. Javasoljuk továbbá azért is elhagyni, mert a szabályozás hiányos, és a hazai üzemi tanácsi rendszerrel sincs összeegyeztetve. Amúgy azt gondoljuk, hogy a hazai üzemi tanácsokra vonatkozó törvényt is át kellene tekinteni, legalább átgondolásra alkalmasnak tartjuk. Azt is gondoljuk, hogy világosabb szabályozást ke ll megfogalmazni ezekkel majd a csatlakozás időpontjáig. Azt sem gondoljuk, hogy feltétlenül ezt a szabályozást az európai üzemi tanácsokra majd a csatlakozás időpontjában a munka törvénykönyve keretén belül kell megfogalmazni. Ez a jogharmonizációs felada t szerintünk később elvégezhető, jóval nagyobb körültekintéssel, és talán akkor ennek az újbóli kidolgozása és körbejárása nem mondatja azt velünk, hogy szerintünk szükségtelen, indokolatlan és az alkotmányos elvárásoknak sem felel meg. Ezért javasoltuk ké pviselőtársaimmal közösen ennek a szakasznak az elhagyását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Lévai Tibor képviselő úrnak, Fidesz. LÉVAI TIBOR (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A második szakasz tárgyalásában vagyunk, ahol a 312. §ig tárgyalhatjuk a javaslatot. Engedjék meg, hogy néhány dolgot én is megfogalmazzak és rávilágítsak. Előrebocsátom, hogy baráti szándékkal teszem, semmiféleképpen nem azért, hogy továbbgerjesszem a vitát. A személyes megszólítások is inkább a megvilágítást fogják célozni, nem pedig azt, hogy bárki is reagáljon rá, én próbálom lezárni a vitát. (Derültség. - Keller László: Melyik módosító indítvány?) Kiss Andor képviselő ú rnak volt korábban a 7. §sal kapcsolatban egy megnyilatkozása: a munkavállalókra negatív hatású változtatást tartalmaz, ugyanis a munkaviszony létesítésekor kötelező a munkavállaló tájékoztatása a munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb dolgokról. A javas lat szerint, amennyiben a munkáltató azonnal nem tudja a dolgozó tudomására hozni ezeket,
