Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
874 szempontjából szeretném ezt indokolni - jóllehet a családi állapot természetesen nem kizárólag a nőket érinti , de mi nők mégis azt tapasztaljuk a munkaerőpiacon, hogy sajátos szemlélettel közelítenek a munkáltatók a n ők alkalmazása során. Véleményem szerint a nők három csoportra oszthatók abból a szempontból, hogy mikor érheti őket hátrányos megkülönböztetés. Ezek közül az egyik az, amikor a nő fiatal, házasságot kötött, s még nincs gyermeke. A következő az, amikor ház asságot kötött, és már van gyermeke. A harmadik pedig az, amikor középkorúvá válik. A családi állapottal kapcsolatban gyakran tapasztaljuk azt, hogy a munkáltató egy rövid elbeszélgetés keretében megkérdezi a fiatal nőt vagy a nem annyira fiatal nőt, hogy vane gyermeke, illetve hogy mikor kíván gyermeket szülni. S ezt követően dönt vagy nem dönt az alkalmazásáról. A Nőképviseleti Titkárság 1999 óta működteti a zöldszámot, amelyen ingyenes segélyt, illetve jogi tanácsot kérhetnek azok a munkavállalók, akike t különböző okok miatt hátrányos megkülönböztetés ért. Az ismert esetek között gyakran előfordul az, amikor a versenyszférában azzal a feltétellel vették fel a magasan kvalifikált, jól képzett fiatal nőt, hogy szóbeli ígéretet tett arra, miszerint a munkál tató által kívánt időpontig nem szül gyermeket. És amikor ezt az időpontot nem tartotta be, mert mégis előbb született meg a gyermek, mivel a család így látta jónak, helyesnek, akkor minden eszközzel felléptek vele szemben, természetesen nagyon jogszerűen, átszervezésekre hivatkozva, megszüntették azt a munkakört, amit betöltött. Ezért úgy látnám jónak, ha az erre vonatkozó tilalom, a családi állapotra vonatkozó hátrányos megkülönböztetés is nevesítésre kerülne a törvényben. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (G yimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő asszony. Két percre megadom a szót Mádi László képviselő úrnak, Fidesz. MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Azt hiszem, megint olyan helyzet áll elő, amit korábban, már az előző vitaszakaszban i s tárgyaltunk, nevezetesen amikor egy módosító indítvány jó szándékúlag és alapvetően pozitív céllal be van terjesztve, miközben a jelenlegi törvényi szabályozás orvosolja azt a problémát. Természetesen azon lehet vitatkozni, hogy tényleg orvosoljae vagy sem, de azt gondolom, most a Farkas Imre képviselőtársam által jelzett indítványra utalok, hogy ha elolvassa az eredeti törvényjavaslat beterjesztett szövegét, amelyben a munka törvénykönyve 5. §át a módosítás 3. §ában módosítja az előterjesztés, akkor a z lenne a vége - és képviselőtársam felolvasta az elejét , hogy: vagy ezzel összefüggő tevékenység, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt. Azt gondolom, a diszkrimináció vonatkozásában ez egy teljesen kiterjesztő szabályo zás. Ebbe a kérdéskörbe beleérthető és beleértendő az is, amit ön javasolt. Tehát ilyen értelemben a szándékok hasonlóak, és ne vegye személyes érzékenységnek, hogy emiatt nem támogatjuk a javaslatát; a szándékát viszont elfogadjuk, s az eredeti törvényszö veg és az eredeti kormányjavaslat is elfogadja ezt. Tehát azt gondolom, innentől nyitott kapukat dönget, amit én örömmel tapasztalok, mert ebben az értelemben konszenzus van. Azon túlmenően azt a gesztusát is érzékeljük, amely kapcsán a törvényjavaslati sz abályozást pozitívan értékelte; azt gondolom, erről részben Bernáth Ildikó képviselő asszony is beszélt, ezt még egy pótlólagos szemponttal bővítve. Ez a diszkriminatív szabályozás rendkívül előremutató és európai szintű. Köszönöm szépen. (22.00) ELNÖK (Gy imóthy Géza) : Köszönöm. Felszólalásra megadom a szót Bársony András képviselő úrnak. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) :
