Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
875 Köszönöm a szót, elnök úr. Én a 11eshez szeretnék szólni, de előtte szeretnék annyit megjegyezni, hogy a 6. pont alatt szereplő javaslattal, amelye t Bernáth Ildikó képviselő asszony terjesztett elő és indokolt az előbb, mélységesen egyetértek a magam részéről, és nem hiszem, hogy bárki is fennakadna ezen a javaslaton. Gondolom, ezt támogatni fogjuk a szavazáskor. A 11essel kapcsolatban azonban azt s zeretném jelezni, hogy visszakanyarodunk egy kicsit hasonló szellemű vitához, mint ami az előbb már tapasztalható volt. Mit mondunk mi a 11es javaslatban? Az a módosító javaslatunk lényege, hogy az üzemi tanács mikor és milyen tárgyban kérhet a munkáltató tól bizonyos felvilágosítást. Diszkriminációról van szó, és tisztelt képviselőtársaim, mi azt mondjuk ebben a javaslatban, hogy egészítsük ki azokat a kérdéseket, amelyekben az üzemi tanács világos állásfoglalást kérhet a munkaadótól az egyenlő díjazás sza bályainak megtartására. Elég szemléletes dolog, hogy valamennyi bizottságban elutasítást kapott ez a kérdés. Szeretném ezért megvilágítani, hogy mi a javaslat lényege és miért terjesztettük elő. Azért, mert az Alkotmánybíróság egy korábbi, talán az első dö ntéseinek egyike megszüntette a bérek megállapításával kapcsolatos szakszervezeti jogosítványokat, legalábbis személyre szólóan. Mostanára azonban eljutottunk odáig, hogy a bérlisták és ezzel kapcsolatban a dolgozók bére sok munkáltatónál szigorúan titkoss á lett minősítve, mondván, hogy ehhez senkinek semmi köze, ez a munkaadó és a munkavállaló szerződésen alapuló személyes megállapodásának kérdése. Ez idáig rendben is volna látszólag, azonban a probléma ott jelentkezik, hogy a dolgozók természetesen valami lyen információt egymás között, ha szabad ezt a kifejezést használni, nyilván köröznek. És kiderül egy adott munkaadónál, egy adott cégnél, hogy a hasonló munkakörben dolgozó foglalkoztatott munkavállalók bérezésében jelentős különbségek alakulnak ki. Errő l lehet olyan véleménye a munkaadónak, hogy ezek bizonyos objektív mérőszámokon is alapulnak, de úgy gondolom, hogy az üzemi tanács általános jogosítványaiból, és ha tetszik, az idevonatkozó európai uniós direktívák szelleméből az is következik, hogy ha ez a kétség felmerül, az európai üzemi tanácsoknak és konkrétan az Európai Unió országaiban lévő üzemi tanácsoknak konkrét jogosítványaik vannak a tekintetben, hogy rákérdezzenek erre, és világossá váljék a munkaadó által felsorolt indokok alapján, hogy miér t különbözik bizonyos munkavállalók bére szignifikáns mértékben egymástól. Abban a pillanatban, amikor betennénk a törvénybe ezt a szöveget, ki kellene alakulnia egy dialógusnak a szociális partnerek között, jelen esetben az üzemi tanács és a munkaadó közö tt a tekintetben, hogy ez az értékelés akkor válnék igazából elfogadhatóvá a kollektíva számára, ha ez valós indokokat tartalmaz. Bernáth Ildikó képviselő asszony az előbb egy más tekintetben azt fejtegette, hogy nagyon nehéz megfogni konkrétan, hol történ ik meg a diszkrimináció. Itt is megtörténhet a diszkrimináció, anélkül, hogy bárki ezt bármilyen módon, akár még csak bemutassa is a kollektíva számára. Szignifikáns eltérések vannak munkabérben munkavállalók között, akik ugyanazon gépsoron, ugyanazon minő ségben vannak foglalkoztatva, és ha nem tesszük kötelezővé a munkaadó számára, hogy legalább indoklást legyen kénytelen előterjeszteni a tekintetben, hogy miért alakul ki ez a szignifikáns differencia, akkor semmi másra nem gyanakodhatunk, mint hogy itt va lójában munkavállaló és munkavállaló közötti diszkriminációról van szó. Miért? Mondhatja a munkaadó egy adott pillanatban azt, hogy ez egy jobb képességű ember. De ha ez igaz, miért nem meri kimondani? Hozzátartozik a diszkriminációellenes felfogásunk lény egéhez az a tény is, hogy tudomásul kell venni azt, hogy bizony, ilyen minőségbeli különbségek előfordulnak egy adott munkahelyen - de akkor ezt világosan ki kell mondani! A mi módosító indítványunk pontosan arra irányul, hogy ez egy transzparens, átláthat ó intézmény legyen, egy transzparens és átlátható, közösen megfogalmazott és elfogadott elvek alapján történő bérezés legyen a munkahelyeken, és az üzemi tanácsnak annyi jogosítványa mindenképpen kell hogy legyen, hogy erről felvilágosítást kérhessen, és e zt a felvilágosítást ne lehessen megtagadni.
