Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HEGYI GYULA (MSZP):
869 valahova munkába, ha ott egyébként, mondjuk, az azonos képzettségben 550 és 650 forint között szórnak a bérek az órára vetít ve. Ha ugyanis nem tartalmazza ezt a munkaszerződés, isten bocsássa meg nekem, hogy ezt mondom, én még olyan munkaadót nem láttam, aki egyébként a munkaszerződés módosítása nélkül - amire nincs rákényszerítve egyébként a törvény által, erről szól a garanci a - módosítaná az illetőnek akkortól érvényes bértételét. Aki pedig kölcsönbe veszi ezt a munkavállalót, az pedig a kölcsönbevételi megállapodás alapján fog fizetni, az pedig nyilvánvalóan nem tartalmaz más összeget, más költségeket, mint amivel egyébként a kölcsönbeadó és a munkavállaló annak idején megállapodtak. Kérem tisztelettel, ez a tényleges folyamat. Innentől pedig az következik, hogy tetszik vagy sem, nekünk vagy akárkinek ott kialakul egy 150 forintos óránkénti gap. Ennek megakadályozására vonatk ozik szép szerényen beadott módosító indítványunk, amellyel kapcsolatban egyébként érdemi kifogást, úgy vélem, önök nem akarnak kifejteni, csak éppen nem akarják elfogadni, a törvényi garancia nélkül pedig ez nem működik munkaszerződésben. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Őry Csaba képviselő úrnak, Fidesz. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Köszönöm a szót. A 161esnél maradunk természetesen még mindig. Úgy látszik, hogy önöknek ma ilyen napjuk van, képviselőtá rsaim, hogy csupa olyan dolgot javasolnak, ami egyébként meg van oldva, de azért önök szeretnék még egyszer vagy másként megoldani. Még egyszer mondom, ez a kérdés rendesen szabályozva van e törvényjavaslatban. Ráadásul szeretném felhívni arra a figyelmét Bársony András képviselőtársamnak, hogy egy kölcsönadási megállapodásnak vagy szerződésnek nem érvényes kelléke a munkabérrel kapcsolatos megállapodás, tehát nincs olyan, hogy ha ő fölveszi ennyiért, vagy kiközvetíti ennyiért, vagy kölcsönadja ennyiért, ak kor kötve van ehhez a munkáltató a másik oldalon. De önök megoldást akarnak keresni, azt mondták: tudok egy megoldást, hát a kollektív szerződés! Senki nem tiltja meg egy olyan cégnek, ahol ott vannak a munkavállalók képviselői, hogy amikor kollektív szerz ődésben szabályozzák a bérviszonyokat a saját cégüknél, akkor egy vagy több paragrafus erejéig kitérjenek arra a körülményre, hogy ha a rohammunka úgy igényli, akkor kölcsön kívánnak esetleg venni, időlegesen fölvenni munkavállalókat, és az erre vonatkozó szabályokat meg lehet alkotni. Itt van a megoldás, szakszervezetek kellenek ilyenkor, amelyek kellőképpen harcosak, odafigyelnek e körülményre, és nem keverik össze a törvény azon szerkezetét és logikáját, amelyek más törvények esetében léteznek, itt viszo nt nem, nevezetesen, hogy ez nem egy olyan törvény, amelynek van egy általános és egy különös része, hanem ez alapvetően egy kerettörvény, amely alapvetően a munkaadók és munkavállalók szervezetének, munkaadók és munkavállalók közötti tárgyalásokra, kollek tív megállapodásokra, kollektív szerződésekre bízza az általánosabb szabályok pontosítását. A megoldás tehát az önök kezében van, tisztelt szakszervezeti vezető és (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) politikus képviselőtársaim egyszerre. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen. Én itt módosítom a vita eddigi menetét, mert a 159. pontban jelzett indítványhoz szeretnék hozzászólni. Őszintén szólva nem gondo ltam, amikor még Őry Csabával együtt a kilencvenes évek elején az Ebert Alapítványban szakszervezeti ügyekről beszéltünk, hogy
