Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KISS PÉTER (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
868 Ráadásul az egyenlő munkáért egyenlő bér elve nem jelenti azt, hogy mindig és mindenhol ugyanannyit kell, sőt azt sem jelen ti, hogy ugyanazon a munkahelyen vagy hasonló munkát végzők esetében mindig ugyanazt a bért kell fizetni, mert függ ez a képzettségtől, az időtől, a gyakorlottságtól. Nyilvánvalóan, ha hirtelen szükségem van tizenöt új titkárnőre, mert van valami rohammunk a, akkor azt, aki három nyelven beszél, és egyébként vakon ír a géppel, és azt, aki éppen csak pötyög, de azért úgy, ahogy már ismeri a szövegszerkesztőt, valószínűleg nem ugyanazért a bérért fogom fölvenni, ha kölcsönzök munkaerőt erre a rohammunkára. Teh át azt gondolom, hogy az egyenlő munkáért, egyenlő képességekkel, egyenlő teljesítménnyel egyenlő bér jár, de ezek olyan kérdések, amelyeket a munkaerőpiac magától is kialakít, meghatároz, következésképpen teljesen fölösleges részletbe menően olyan szabály okat alkotni, amelyek ráadásul egyébként benne vannak a törvényben. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Elég reménytelennek látom a helyzetet, megmondom őszintén. Kiss Péter képviselő úrnak adom meg a szót két percben. KISS PÉTER (MSZP) : Köszönöm, elnök úr, h ogy engem felkonferálva mondta ezt a gondolatot (Derültség.) , nem szeretnék ehhez igazolólag hozzájárulni. A problémánk az, hogy szeretnénk világosan látni, hogy mi is a kölcsönvevő előnye, mert ha ez az előny a kölcsönadott munkaerő rovására egy bérletöré sben valósulna meg, akkor ez számunkra nem volna elfogadható. Ezért a módosító indítványért küzdünk itt. Ugyanis az előzőekben elmondottakkal szemben nem úgy néz ki a dolog általában, hogy a kölcsönvevő munkaadó úgy mérlegelne, hogy beállít még kölcsönvett munkaerőt a sajátja mellé, és tegyük fel, hogy azt más béren foglalkoztatja. Nem ettől tartunk, hanem attól, hogy úgy mérlegel, hogy a saját meglévő munkaereje, állandó foglalkoztatottai helyében foglalkoztat bért leverve, mondjuk, egy kölcsönszerződéssel alacsonyabb béren valakit. Ezt szeretnénk elkerülni, és úgy látjuk, hogy a mai szabályozás ezt lehetővé teszi sajnos, nem tiltja. Egyetértenénk akkor, ha egy módosító indítvány keretében ezt is segítenének kizárni, és akkor abból indulhatnánk ki, amit az államtitkár úr mond, a kölcsönvevőnek, munkaadónak csak annyi volna az érdeke, hogy itt az állandó, illetve időszaki kapacitásváltozás után tudna menni a foglalkoztatásba, nem pedig azt tudná mérlegelni, hogy a költségei az adott munkaidőre vonatkozóan hog yan alakulnak, így tehát belemenve abba a folyamatba, hogy kölcsönvett munkaerővel leverje az állandó foglalkoztatás bérszínvonalát, vagy egyfajta fenyegetettséget teremt ahhoz, hogy egy kedvezőtlenebb helyzetbe vigye a munkavállalókat, tehát hogy egy béra lkuban hátrányba szorítsa az ott dolgozó embereket. Ez a félelmünk, ezért szeretnénk megoldást találni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Bársony András képviselő úrnak. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Köszönö m a szót, elnök úr. Természetesen még mindig a 161esnél vagyunk. Szóval, az a probléma, tisztelt államtitkár úr, hogy ha egy kölcsönző cégnél egy munkavállalót, mondjuk, fölvesznek január 1jén 400 forintos órabérrel, ez van a munkaszerződésben, mert a mu nkaszerződés még kölcsönzött dolgozó esetében is csak akkor érvényes, ha annak része a bér is, ennek következtében az a helyzet áll elő, hogy ez a munkaadó, ez a kölcsönbeadó kikölcsönzi valahova, mondjuk, február 18án, és ha nem módosítja az eredeti munk aszerződést és nincs semmi más ráutalás, akkor nem fog neki senki az égvilágon 600 forintot fizetni február 19étől, amikor ő beáll
