Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz):
867 amit Hegyi Gyula itt fölolvasott, ami csak arról szól, hogy egyébként miután ez a garancia nincs benne a törvényben általában, mi ezt betesszük, javasoljuk, hogy betegyük. Miért nem lehet a zt kimondani ebben a törvényjavaslatban, hogy olyan bért kell megállapítani a kölcsönzött munkaerőnek általában, hogy az lehetővé tegye, hogy amikor éppen oda kikölcsönzik, akkor ott és annyi munkabért fizessenek ki neki, mint az egyébként hasonló munkakör ben, hasonló képzettséggel foglalkoztatott állandó munkavállalónak? Erről szól a módosító javaslat, erre volna igazából az a kérdésre adandó válasz valamilyen formában meggyőző a számunkra, hogy ön azt mondja, hogy egyébként azért nem kell ez a garancia úg y, ahogy mi megfogalmaztuk, mert ez valahol másutt a törvényben már benne van. Az a szabály, amit ön mond, hogy tudniillik általában egyenlő munkáért egyenlő bért, nem alkalmas erre, mert a kölcsönzött munkaerőnek a bérét korábban a vele megkötendő munkasz erződésben határozzák meg, és amikor kikölcsönzik valahova, akkor nem módosítják. Ez az a pont, amikor nem módosítják az ő, egyébként eredeti munkaszerződését, mert előtte három napig másik cégnél más bérkörülmények között volt, hogy itt most, ezen a konkr ét munkahelyen ugyanannyit kapjon. Erre szól a mi garanciánk. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Juhászné Lévai Katalin képviselő asszonynak. DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. É n azt gondolom, hogy semmi különös nincs abban, hogy fenntartásaink vannak minden olyan dologgal szemben, ami nem kerül leírásra, és csak szóban hangzik el az önök részéről. Ugyanis Borkó képviselő úr hozzászólása kapcsán is egyértelmű volt, hogy ő azt is legálisnak tekinti, ami egyébként illegális. Én azt gondolom, hogy teljesen egyértelmű dolognak tűnik számunkra, hogy miután a munkaerőkölcsönzésnek költségei is vannak, és én azzal egyetértek, hogy ezt is garantálni kell, hogy aki kölcsönbe ad, az is tis zta viszonyok között tudjon kölcsönbe adni, de akkor engedjék meg azt, hogy azon többség számára is, akit kölcsönöznek, olyan egyértelmű garanciák kerüljenek be ebbe a törvénybe, amit itt a 161es ajánlási ponthoz mi javasolunk. Azt gondolom, hogy ebben se mmi különös olyan, az önök részéről engedmény nem történik, amiről itt egyébként nem beszélnek. Mi csupán írásban és törvényben szeretnénk garantálni a munkavállalók részére ezt a védettséget, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért, akkor is, amikor kölcsönzés ről van szó. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Őry Csaba képviselő úrnak, Fidesz. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! A helyzet az, hogy úgy van, ahogy Bársony András mondta: benne van a törvé nyben. Az, hogy a törvény kimondja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, és a munkaerőkölcsönözéssel kapcsolatban meghatározza azokat a szakaszokat, a munka törvénykönyvének azokat az egyéb szakaszait, amit nem kell alkalmazni a kölcsönzéssel összefüggés ben, és nincs ezek között az a szakasz, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bért kell fizetni, tehát nincs benne az, nem mondja ki az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményét, ebből egyenesen következik az, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért kell fizetni a munkaerőkölcsönzés esetén is. (21.30) Más a törvény szerkezete, azért nem férnek bele ide a módosítások. Tehát nyilván, egymás mellett elbeszélünk, ugyanazt mondjuk. Ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért kell fizetni, csak másként szabályozzuk, de ugyanaz a végeredmény. Fölösleges olyan szabályokat beadni, amelyek viszont megtörik a törvény megalkotásának a logikáját és a szerkezetét.
