Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz):
863 sikeressége. Azért kell szabályozni ezeket a kérdéseket, azért kell szabályozni a munkaerőkölcsönzésre vonatkozó szabályokat, mer t a rugalmasság, az alkalmazkodókészség, a piaci esélyekre való reagálás szüksége kialakított egy gyakorlatot, amelyre nem voltak szabályok, és amelyek most az Európai Uniónak egyébként minden tagországában létező szabályokban vannak rögzítve. Való igaz, h ogy nem szerencsés összekeverni a munkaközvetítést a munkaerőkölcsönzéssel, bár azért van egy szempont, ahol némileg áthallás van, mégpedig pontosan az a körülmény, hogy vajon elég komoly, elég hitelese az a cég, amely foglalkozik ezzel. Úgy látom, hogy lejárt az időm, majd a következő kétpercesben elmondom, hogy miért összevethető a kettő egymással. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Bársony András képviselő úrnak. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Csak azért, hogy Őry Csaba majd befejezhesse a mondandóját, mert akkor nem nyomtam volna meg a gombot, ha esetleg ön lezárja a vitát. Szóval, azt szeretném mondani, államtitkár úr, kétségtelen, hogy egy kicsit zavaros a helyzet. De azért zavaros a helyzet, mert a törvényj avaslat ilyen zavaros. Ha ugyanis nem lenne ilyen zavaros, és egymásba egyébként nem pontosan átúszó fogalmak lennének a törvényjavaslatban, akkor azt kell hogy mondjam, elég szépen el lehetne választani a dolgokat. De mi természetesen, miután a kormány tö rvényjavaslatáról van szó, csak ahhoz tudunk kapcsolódni, amit önök ebbe a törvényjavaslatba leírtak. Az pedig valójában mind a munkaerőkölcsönzésnek az általános szabályaiban, mind pedig a konkrét bérezési gyakorlatában - amelyekre ezek a módosító indítv ányok irányulnak - egy olyan szabályozást tár elénk, ami diszkriminálja a munkavállalót; egyfelől aszerint, hogy milyen cégnél foglalkoztatottak, ez a kölcsönözött munkavállalóra vonatkozó diszkrimináció - már az előbb kifejtettem , és diszkriminálják a m unkavállalókat általában a tekintetben, hogy egyébként ugyanazon a munkahelyen, ugyanazon munkáért többféle bért lehet számfejteni. Ha többféle bért lehet számfejteni, akkor általában az a kisebbik veszély, hogy a kölcsönzött munkaerő majd több bért fog ka pni, mint az egyébként ott általában és általánosan foglalkoztatott, mert abban a pillanatban nem érné meg - néhány szélsőséges esetet kivéve. Ha véletlenül éppen egybeesik, aminek a matematikai valószínűsége minimális, akkor rendben van a dolog, ha meg ne m - ez a többség, ez a gyakorlat , akkor pedig fennáll a diszkrimináció, amire vonatkozó módosító indítványokat, úgy tűnik, önök nem akarják elfogadni - mármint a diszkrimináció megszüntetésére. Ezért keverednek a dolgok, tisztelt államtitkár úr, és úgy g ondolom, hogy ezeket csak úgy lehet megoldani, ha azokat a módosítókat önök befogadják, amelyek pontosan azokat a feltételeket jelenítik meg a munkaerőkölcsönzésben, ami egyébként a stabilan, az adott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók foglalkozt atásához kapcsolódik. Ennyire a kölcsönöző cégnek lehet flexibilisnek lenni, nem pedig a munkavállalónak. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Őry Csaba képviselő úrnak. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. N em teljesen világos változatlanul Bársony képviselőtársam érvelése, hiszen ha egy munkaerőkölcsönző cég valakit kikölcsönöz, akkor az a fizetését nem a munkaerőkölcsönző cégtől kapja, hanem ugyanattól a cégtől kapja, ahol dolgozik, tehát ahová kikölcsönö zték. Magyarul: nem teljesen világos, miért gondolja azt, hogy mást fog számfejteni a
